Minden idők leggyorsabb pénzromlása a második világháborút követően Magyarországon következett be, bár egyes források szerint Zimbabwe viszi a pálmát. A valaha volt legnagyobb címletű bankó azonban már vitathatatlanul magyar, a százmillió bilpengő. 

1,5 százalékos volt az infláció Romániában tavaly, ami a rendszerváltás óta eltelt időszak legalacsonyabb értéke. Ezzel a legoptimistább prognózis teljesült be, ugyanis a Román Nemzeti Bank előzetesen 1,5 és 3,5 százalék közé várta a 2013-as pénzromlás mértékét.

A mindössze másfél százalékos pénzromlás figyelemre méltó gazdasági eredmény, főleg, mivel két évtizeddel korábban 256,10 százalékos volt az infláció. 1993-ban vesztett legtöbbet a vásárlóértékéből a lej a piacgazdaságra való áttérés óta, rá egy évre 136,70 százalék volt az inflációs ráta, 1995-ben pedig már csak 32,30 százalék. 1997-ben még felugrott 154,80 százalékra, azóta azonban egy folyamatosan csökkenő tendencia érvényesül. Egyszámjegyű, 9 százalékos, első alkalommal 2005-ben volt az infláció, s gazdasági válság idején sem érte el a 8 százalékot.    

Mi az infláció? Egy piacgazdaságban az áruk és a szolgáltatások árai szüntelenül változnak, egyesek emelkednek, mások csökkennek. Inflációról akkor beszélünk, ha nemcsak egy-egy cikk ára emelkedik, hanem az áruk és szolgáltatások jó részéért többet kell fizetnünk, vagyis egy adott összegért kevesebbet tudunk vásárolni mint korábban. Az infláció méréséhez a statisztikai hivatalok úgynevezett kosarat állítanak össze, melyben mindennapi fogyasztási cikkek (élelmiszer, üzemanyag), tartós fogyasztási cikkek (ruhák, elektromos és elektronikai termékek) és szolgáltatások vannak (fodrász, mozi). Az euróövezeti pénzromlás meghatározásához mintegy 700 árut és szolgáltatást tartalmazó kosarat vizsgálnak. Az éves inflációt úgy kapjuk meg, hogy a teljes kosár egy adott havi árát összehasonlítjuk az egy évvel korábbival.

A 90-es évekbeli hazai pénzromlás mértéke nagyságrendekkel elmarad a történelem legnagyobb arányú inflációitól, melyeket hiperinfláció néven ismer a szakirodalom. A Business Insider amerikai gazdasági szakportál és az Origo magyar hírportál adatai szerint Magyarországnak jut az a kétes dicsőség, hogy minden idők hiperinflációs rangsorát vezesse, míg a Rubicon anyaországi történelmi szaklap úgy tudja, hogy a zimbabwei dollár közelmúltbeli mélyrepülése még a magyar pengőén is túltett.

4 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő

A magyar hiperinfláció kiváltója a második világháborús pusztítás volt: az országban áru- és pénzhiány volt, az infrastruktúra romokban hevert, a Szovjetuniónak fizetendő jóvátétel pedig további terheket rótt a gazdaságra. A pénzromlás akkor gyorsult fel amikor a bankóprés felügyeleti joga a Vörös Hadsereg kezébe került, mely hatalmas mennyiségben hozta forgalomba a fedezet nélküli bankjegyeket. Ez oda vezetett, hogy míg 1945 augusztusában egy kiló kenyér 6 pengőbe került, 1946 májusának elején már 8 millió, június végén pedig 5,85 milliárd pengőt kellett fizetni érte.

Az infláció 1946 júliusában érte el a tetőpontját, mikor is az árak átlagosan 15 óránként megduplázódtak. A világrekordot a július 10-én bekövetkezett egy napra számított 348,46 százalékos pénzromlás jelenti, ekkor 11 oránként duplázódtak az árak. Az infláció felgyorsulásával egyre nagyobb címletű bankjegyeket bocsátottak ki, a pengő után a milpengőt, azaz millió pengőt, majd miután ebből is kiadták az egymilliárdos címletet, be kellett vezetni a bilpengőt, azaz az ezer milliárd pengőt. 1946 júniusában már a bilpengő is a százmilliós címletnél tartott, ami azóta is a világtörténelem legnagyobb címletű bankjegyének számít.

A kormány végül egy új valuta bevezetésével és a költségvetés szigorú felügyeletével tudott úrrá lenni a hiperinfláción. 1946. augusztus 1-jén jelent meg az új valuta, melynek átváltása során 400 000 kvadrillió, azaz 4 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengőért adtak egyetlen 1 forintos pénzérmét.

A magyarországihoz hasonlóan szinte felfoghatatlan mértékű, számokban nehezen kifejezhető pénzromlást kezdődött el 2007-ben  Zimbabwéban. Abban az évben az afrikai országban, a statisztikai hivatal adatai szerint 100 ezer százalékos volt az infláció, bár egyes szakértők kozmetikázottnak tartják az adatot, s úgy vélik, hogy a  pénzromlás valós értéke elérte a 150 ezer százalékot. A hiperinfláció elleni harc jegyében a zimbabwei központi bank 12 nullát vágott le a nemzeti valutából, mely intézkedést megelőző napon egy amerikai dollár 25 ezer milliárd zimbabwei dollárt ért. Az afrikai országban a nemzeti valuta legmeredekebb értékvesztésének időszakában 25 óránkét duplázódtak meg az árak.

Európában legutóbb Jugoszláviában volt hiperinfláció, 1992 áprilisa és 1994 januárja között, mikor is naponta 65 százalékkal értéktelenedett el a dinár, 34 óránként duplázódtak meg az árak. Bár a hiperinflációról az első világháborút követő időszakra asszociálunk, a legkorábbi jelentős pénzromlás a Rónia Birodalomban következett be. A Business Insider szeront az elmúlt száz évben 55 alkalommal következett be hiperinfláció.