Kanadai, romániai és magyarországi civil szervezetek közös nyílt levélben kérik Kanada külügyminiszterét és a kanadai parlament tagjait, hogy vonják meg a kanadai állami támogatást a Gabriel Resources cég verespatai bányaprojektjétől, és olyan jogszabályokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik a kanadai cégek felelősségre vonását a Kanada határain kívüli beruházásaik kapcsán is.

A nyílt levél arra hívja fel a figyelmet, hogy Kanada nagykövetségei gyakran lépnek fel a kanadai bányavállalatok érdekeinek a védelmében, olyan helyzetekben is, amikor a helyi közösségek tiltakoznak e vállalatok emberi jogokat sértő és a környezetet károsító tevékenységei ellen. Mindez annak ellenére történik, hogy a külföldön tevékenykedő kanadai bányavállalatoknak csak önkéntességi alapon vannak kötelezettségeik a kanadai állam felé.

A nyílt levél összefoglalja a Gabriel Resources kanadai vállalat verespataki bányaterve által felvetett aggályokat. Leírja, hogy Verespatakon évi 13 ezer tonna ciánvegyületet készülnek felhasználni a kibányászott arany kiválasztására, ez pedig tízszerese annak a ciánmennyiségnek, amelyet jelenleg az Európai Unió országaiban összesen felhasználnak. Az arany kiválasztása után 500 millió tonna zagy és 215 millió köbméter ciánvegyületekkel fertőzött víz marad, amelyeket egy 200 méter magas gát tart majd vissza.

Az aláírók szerint előreláthatók a bánya katasztrofális környezeti hatásai. Egy esetleges baleset az egész Duna-medence élővilágát sújtaná. Emlékeztetnek arra, hogy a nagybányai 2000-es ciánkatasztrófa a Csernobili atombaleset utáni egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófa volt Európában.

A civil szervezetek megemlítik, hogy a verespataki bányaprojekt ellen foglalt állást a Román Földtani Intézet és a Román Akadémia is, szeptember elsejétől pedig több mint százezer ember tiltakozott az utcákon Románia és a világ megannyi nagyvárosában. Hozzáteszik, a kanadai kormány semmibe vette a szakértők aggályait és a tiltakozók hangját, mi több, a kanadai diplomaták nyomást próbáltak gyakorolni a román hatóságokra, hogy azok fogadják el a bányatervet.

A nyílt levelet a Greenpeace kanadai, romániai és magyarországi szervezetei, a Council of Canadians, az Earthworks, a MinigWatch Canada, a Friends of the Earth Canada, valamint a verespataki Alburnus Maior egyesület írta alá.

Verespatakon és környékén 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni a kanadai Gabriel Resources vállalat a romániai leányvállalatán, a Rosia Montana Gold Coporationon keresztül, amelyben a román állam mintegy 20 százalékos részesedést birtokol.