Már sohasem zárkózunk fel Nyugat-Európához?
Az elkövetkező időszakban Közép-Kelet Európa gazdasága lassabban fog fejlődni, mint Nyugat-Európáé, aminek fő oka, hogy a technológiai újítások terén előbbi régió továbbra nem tudja felvenni a versenyt a fejlett államokkal. A 2000-től 2008-ig terjedő időszakban még úgy tűnt, a régiónak van esélye a felzárkózásra.
A Financial Timesnak egy, a közelmúltban megjelent vezércikke szerint a Közép-Kelet-Európai régió országai valószínűleg sosem fogják elérni Nyugat-Európa szintjét a gazdasági mutatók, valamint az életszínvonal tekintetében. A tekintélyes gazdasági lap szerzője az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tanulmányára hivatkozik, mely szerint a következő tíz évben szerény mértékű lesz a gazdasági növekedés a régióban.
Ennek oka, hogy az elkövetkező időszakban nem várhatóak olyan lényeges strukturális változások, amelyek elengedhetetlenek a termelékenység és a versenyképesség növekedéséhez. A Financial Times írása szerint az egykori szocialista országok nem tudtak jelentős eredményeket felmutatni a tőkefelhalmozás terén az elmúlt huszonegynéhány évben, az egyetlen nagy horderejű változás a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés volt.
A 2000-től 2008-ig terjedő időszakban úgy tűnt, a régiónak van esélye a felzárkózásra. Ez alatt a kilenc év alatt Közép-Európában a bruttó hazai termék (GDP) átlagosan évi 4,3 százalékkal növekedett, Dél-Kelet- Európában pedig még látványosabb, átlagban évi 5,4 százalék volt a fejlődés. Közép-Európában Románia volt az éllovas 5,8 százalékos átlaggal, Magyarország pedig a sereghajtó 3,3 százalékkal. Ugyanazon időszakban az euró övezetben 2 százalékkal nőtt a GDP, Németországban pedig csak 1,6 százalékos volt a növekedés.
A Raiffeisen Research adatai szerint a leggyorsabban Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában nőtt a gazdaság, 8, 7, illetve 6,9 százalékkal. A világgazdasági válság azonban megtörte az egykori kommunista blokk országainak lendületes, a Nyugat-Európai átlagot messze túlszárnyaló fejlődését. A Raiffeisen Research elemzői arra számítanak, hogy 2014-ben és 2015-ben a GDP növekedése tekintetében nem csak, hogy nem lesz számottevő különbség Nyugat-Európa, illetve Közép- és Dél-Kelet-Európa között, hanem enyhe fordulat áll be az utóbbiak kárára.
Az osztrák pénzintézet szakemberei Németországban 2,5 százalékos növekedést prognosztizálnak 2014-re, az euró övezetben és Közép-Európában 2, Dél-Kelet-Európában pedig 1,9 százalékosat. Romániában jövőre 2 százalékos, 2014-ben pedig 2,5 százalékos növekedésre számítanak, míg Magyarországon mindkét évben 1,5 százalékosra. Az elkövetkező két évben Európa szegényebb felében várhatóan Albánia lesz a bajnok a GDP növekedés tekintetében, 3, illetve 3,5 százalékkal.
Teljes mértékben megalapozottak azon vélemények, melyek szerint nincs esély arra, gazdasági téren Közép-Kelet Európa belátható időn belül utolérje a kontinens boldogabb felét, állítja Juhász Jácint a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Ennek alapvető oka az, hogy az innováció, a technológiai fejlődés motorja továbbra is Nyugat-Európa, térségünkbe az alacsony munkabérek és az olcsó alapanyagok miatt helyezik át termelésük egy részét az ottani vállalatok. „Felzárkózás, közeledés lehetséges, azonban addig amíg a növekedési dinamikák, a versenyképességi tényezők hiányoznak, Nyugat-Európát utolérni lehetetlen” – nyilatkozta Juhász Jácint.