„A kevesebb vállalás néha több, különösen, ha pontosan teljesítik” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak és a maszol.ro-nak adott interjúban az Európai Bizottság (EB) romániai misszióvezetője az EU-IMF-hitelprogramban rögzített román ígéretekről.

Székely P. István november elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével együtt felülvizsgálati látogatáson járt Bukarestben, miután a román kormány július végén a nemzetközi hitelezőkkel egy 4 milliárd eurós elővigyázati hitelkeretben állapodott meg, amit fele-fele arányban biztosít az IMF és az EB. A román fővárosban a Ponta-kabinet képviselőivel közösen elemezték a nemzetközi hitelmegállapodásban rögzített román vállalások teljesítését.

A misszióvezető felidézte, hogy júliusi tárgyalásokon Traian Băsescu államfőt és Victor Ponta miniszterelnököt egyaránt arra kérte, hogy csak teljesíthető vállalásokat ígérjenek a hitelmegállapodásban. „Ez a megközelítés kezdi meghozni a gyümölcsét” – vonta le romániai látogatásának egyik következtetését a szakember.

Székely P. István tájékoztatása szerint a novemberi bukaresti tárgyalások középpontjában a 2013-as költségvetés szokásos októberi kiigazítása és a 2014-es költségvetés kialakítása állt. „Ezekben a kérdésekben sikerült egyetértésre jutni. Abban is megállapodtunk, hogy a kormány részletes elemzést végez, és ez alapján előterjeszti a javaslatát a társadalombiztosítási járulék csökkentésére úgy, hogy az megőrizze a költségvetési célok elérhetőségét nem csak 2014-ben, hanem hosszabb távon is” – magyarázta a kormány jövőre beharangozott ígéretére utalva.

Az Oltchim és a CFR Marfă sikertelenül privatizációjáról elmondta: ezek a kudarcok negatív hatással vannak az ország befektetők általi megítélésére. Ezért a nemzetközi hitelezők ragaszkodtak ahhoz, hogy a náron indult második elővigyázatossági EU-IMF programban sokkal alaposabban válasszák ki a privatizálandó vállalatokat, és reális határidőket próbáljanak megszabni a magánosításra. „A privatizálás eddig nem csak a Romgaz esetében sikerült, hanem a Nuclearelectrica esetében is. És ez igen jelentős előrelépés a korábbi hitelprogramokhoz képest” – jelentette ki, hozzátéve, hogy valamennyi privatizáció esetében pontos határidőkben állapodtunk meg. Ezek a határidők nyilvánosak.

A misszióvezető tájékoztatása szerint a hitelprogram egyik fontos célja a bankrendszerben felhalmozott rossz hitelek visszaszorítása. „Ahogy a háztartások és a vállalatok jövedelmei javulnak, és az államháztartás hiánya csökken, úgy lesz egyre több megtakarítás elérhető a hitelezés számára, ami segíteni fogja a hitelfelvételt fontolgató jól működő vállalatokat. Jól működő vállalatok nélkül persze hiába lenne több megtakarítás, azt nem lenne kinek kihitelezni. Rossz vállalatoknak, illetve rossz projektekre jobb, ha nem adnak hitelt, hiszen pont az a cél, hogy a meglevő rossz hitelek állományát jelentősen csökkentsük” – magyarázta.

Székely P. István a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását nagy kihívásnak nevezte. Szerinte ezen a téren tartós és érezhető eredményt csak szívós, kitartó munkával lehet elérni. Úgy fogalmazott: az adórendszer egyszerűsége és stabilitása, ésszerű adókulcsok, viszonylag egyszerű adó adminisztráció, szakszerű és korrekt adóhatóság és jól célzott és hatékony adó és munkaügyi ellenőrzés a siker záloga. „Nem a megbízható és korrekt adózók életét kell megkeseríteni, hanem azokra kell koncentrálni, ahol az ellenőrzések komoly kockázati tényezőket tárnak fel. Ezért is javasoltuk a kormánynak, hogy alaposan készítse elő a jelentős adóreformokat, mint például az említett társadalombiztosítási járulékcsökkentést, és feltétlen konzultáljon az érintett adófizetők, vállalatok képviselőivel. Ez segíthet az elkapkodott reformok elkerülésében is” – jelentette ki.

Az adóemelés a kormány döntése

A jövő évi költségvetési deficit leszorítása érdekében bejelentett intézkedéseket (a jövedéki adó emelését, új adónem bevezetését) Székely P. István nem kívánta kommentálni. Emlékeztetett arra, hogy az EU-IMF hitelprogram a fiskális kiigazítás pályáját rögzíti, az ennek eléréséhez szükséges intézkedésekről a kormány javaslata alapján a parlament dönt. „Mi ebbe nem avatkozunk bele, csak azt nézzük meg, hogy az intézkedések hatásait reálisan mérte-e fel a kormány és hogy az intézkedések nem hatnak-e negatívan a növekedésre, nem járnak-e aránytalan terhekkel bizonyos csoportok, vállalatok számára, illetve nem fenyegetik-e a pénzügyi rendszer stabilitását” – fogalmazott.

Azt azért megjegyezte: az említett intézkedésekkel kapcsolatban a nemzetközi hitelezőknek nem volt jelentős kifogásuk, és a Pontáék által bemutatott költségvetési terveket összességében reálisnak tartották. „Különösen azután, hogy további biztonsági elemeket építettünk be közösen a költségvetési tervekbe. Például azt, hogy a béremelés második része csak akkor lép életbe, ha a bevételi tervek teljesülnek” – részletezte.

Jó úton halad Románia

A misszióvezető értékelése szerint az uniós alapok lehívásának hatékonysága még nem javult akkorát Romániában, hogy ezeket a forrásokat az ország teljes mértékben ki tudja használni. Ennek ellenére úgy véli: Románia jó gazdasági pályán halad.

„Ezt az egyértelműen pozitív piaci megítélés is jól mutatja. Ez utóbbi lehetővé teszi a kamatok további csökkenését, nem csak a kormányzat, hanem a vállalatok és magánszemélyek számára is, és talán ez a legfontosabb pozitív hatása egy jól megvalósított EU-IMF hitelprogramnak. De továbbra is nagyon fontos, hogy a kormány és a parlamenti képviselők, szenátorok is kitartóan támogassák a programban közösen kialakított reformterveket. Ahogy említettem, arra kértünk mindenkit, reális terveket készítsenek, azokat viszont pontosan hajtsák végre, és kerüljék az átgondolatlan intézkedések beterjesztését” – fogalmazott a szakember.

A Székely P. Istvánnal készített interjú teljes terjedelmében itt olvasható.