A tiltott jutalék, vagyis a csúszópénz a legelterjedtebb csalási mód az uniós támogatást is élvező programok romániai és spanyolországi közbeszerzési eljárásainál – olvasható a PricewaterhouseCoopers nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat kedden ismertetett jelentésében, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára készült.

A jelentés nyolc uniós tagállamot vizsgál az uniós pályázatok elszámolása kapcsán, ezek Franciaország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, valamint Románia és Spanyolország.

A dokumentum szerint a csúszópénz nyújtása – melyet a jelentés tiltott jutaléknak nevez – az elemzett országok esetében minden harmadik pályázatánál megfigyelhető és mindegyik ágazatban nyomon követhető. „Romániában és Spanyolországban a tiltott jutalék a korrupció leggyakoribb formája” – olvasható a jelentésben.

A dokumentum kitér a közbeszerzési eljárásokkor elkövetett leggyakoribb törvénysértésekre. Ezek egyike az a csalás, amikor már a közbeszerzési eljárás meghirdetésekor tudják ki lesz a nyertes cég, és mindössze a törvényesség látszata kedvéért hívnak meg más vállalakozásokat is a pályázatra vagy hirdetnek nyilvános versenytárgyalást.  Ez az esetek 48 százalékában figyelhető meg, többnyire Magyarországon, Lengyelországban, Litvániában és Olaszországban.

Ugyancsak a törvénytelenségek közé sorolják az érdekkonfliktust, ez az esetek egyötödében figyelhető meg, valamint a szándékosan rossz gazdálkodás, erre utaló jeleket a vizsgált esetek négy százalékában találtak. A jelentés az uniós támogatásokkal kapcsolatos gondnak nevezte az kivitelezett projektek alacsony hatékonyságát, a dokumentum szerint ez jellemző Romániára, de Franciaországra és Olaszországra is.  

Az OLAF-nak készített összeállítás egy fiktív esettanulmányt is bemutat, amikor árva gyerekek társadalmi beillesztése érdekében fordul egy szervezet uniós támogatáshoz, az érintett gyerekek azonban nem is vesznek részt a projektben, mindössze édességet kapnak a támogatásukat bizonyító aláírásuk ellenében.

A korrupcióval beárnyékolt és pénzveszteséget okozó esetek számát illetően Románia a lista élén áll, de más országokhoz pályázatonként kisebb összegekről van szó. A legnagyobb veszteségeket ilyen téren Franciaország termeli (466 millió euró), őt Spanyolország (223 millió euró) és Magyarország (121 millió euró) követi – áll a jelentésben.