„Mi így léptünk be ebbe a vállalkozásba, a szakmai kérdéseket az állam által habilitált szervekre bíztuk. Abba, hogy miként kell a beruházást véghezvinni, sem jogunk, sem beleszólásunk nincs” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak Kató Béla.

A hetilap a Nagy-Homoródra tervezett vízierőműről készített riportot. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét azért kereste meg, mert a létesítménynek az egyház tíz százalékos résztulajdonosa. A beruházás ellen a zöld szervezetek, illetve a helyiek egy része hónapok óta tiltakozik, mert szerintük a vízierőmű veszélyezteti az ökoszisztémát. Emellett a befektetéssel kapcsolatban törvényességi aggályok merültek fel, jelenleg nincs is építési engedélye.

A püspök felidézte, hogy 1959 óta a református egyház nem tartozik az állami nyugdíjrendszerbe, így önmagának kell gondoskodnia a lelkészek és alkalmazottak nyugdíjáról. Ezért – egyik lehetőségként – olyan befektetéseket keres, ahol garancia van rá, hogy a pénzük nem herdálódik el. Ilyen lehetőség volt Kató szerint Lénárd András vállalkozó tervezett vízierőműve is.

A püspök elmondta, az egyháznak a befektetési lehetőséget a vállalkozó ajánlotta fel, akit szavatartó embernek ismert. „Ekkor tájékozódtam, hogy mi is ez, és amikor láttam, hogy Svédországban, Norvégiában is ezrével működnek ilyen erőművek környezeti károk nélkül, azt gondoltam, erkölcsileg sem rossz döntés igent mondani az ajánlatra. Az is tetszett, hogy a megtermelt áramot egy óra méri, tehát nem lehet mismásolni az elszámolással, tiszta ügy” – magyarázta.

Hangsúlyozta, az egyház sem az engedélyeztetésben, sem a működtetésben nem vett részt, befektetőként van jelen, a tőkéje biztonsága fontos számára. „Persze nem csak a pénz számít, ha a verespataki bányába hívtak volna befektetőnek, természetesen nemet mondunk, sőt tiltakoztunk is ellene. Mi így léptünk be ebbe a vállalkozásba, a szakmai kérdéseket az állam által habilitált szervekre bíztuk. Abba, hogy miként kell a beruházást véghezvinni, sem jogunk, sem beleszólásunk nincs” – jelentette ki.

A zöld szervezetek aggályaira válaszolva kijelentette: ha a szabályoknak megfelelően történik a turbinákat vízzel ellátó csövek elhelyezése, mindig csak a felesleges víz kerül felhasználásra, ami esőzésből, hóolvadásból származik. Emellett semmi szennyeződés sem jelenik meg, a víz befolyik és kifolyik az erőműből. „A csövek elhelyezése okoz időszakos károkat, de ez egy-két év alatt helyrejön, nem okoz végleges pusztulást” – fogalmazott a püspök.

A törvényességi aggályokról Kató elmondta: arra kérte Lénárdot, hogy járják újra végig az engedélyeztetési procedúrát, és akkor folytassák, ha minden beleegyezést megkapunk. „Lénárd úr azt mondta, annyi a hiba, hogy valami öt méterrel arrébb került a tervekhez képest. Ez nyilván hiba, amit az építési felügyelőség rögtön kiszúr, de ez sok mindent nem befolyásol, emiatt nem megyünk le az alapkérdésekig” – mondta az egyházi elöljáró.

Kató ugyanakkor leszögezte: ez a beruházás most nem folytatódik. „Csak a jövőben, ha minden rendben lesz, ha nem, akkor persze nem” – jelentette ki.