Megrövidítik a román GDP-t a hosszú hétvégék?
A hozzávetőleg 1,2 millió közalkalmazott elsöprő többsége valószínűleg áldotta a kormányt amiért – mivel Nagyboldogasszony napja csütörtökre esett – munkaszüneti napnak nyilvánította a múlt pénteket. Nyolc hónap leforgása alatt immár harmadik alkalommal kedveskedett a Ponta-kabinet plusz szabadnapokkal a közszférában dolgozóknak, hiszen hasonlóképpen járt el szilveszterkor, illetve május 1-én.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkáltatók átlagosan napi 25-27 eurót költenek egy munkavállalóra, függetlenül attól, hogy az adott napon az illető dolgozik-e avagy sem. Az állam tehát minden egyes plusz munkaszüneti nappal körülbelül 30 millió eurót veszít. A valós veszteség ennél lényegesen nagyobb, ugyanis figyelembe kell venni, hogy minden egyes le nem dolgozott nap a bruttó hazai termék (GDP) csökkenését vonja maga után, véli Doru Lionăchescu, a Capital Partners befektetési tanácsadó cég elnöke. Számításai szerint minden egyes munkaszüneti nap 530 millió euróval csökkenti a bruttó hazai terméket. Ha az adott napon csak a közalkalmazottak nem dolgoznak, akkor a GDP kisebb mértékben, mintegy 130 millió euróval csökken.
„Egyértelmű, hogy ez pazarlás, semmilyen gazdasági megfontolás nem indokolhat egy ilyen döntést. Egy recesszióval küszködő, szegény ország, ahol a vásárlóerő gyenge, nem engedhet meg magának ilyen luxust” – nyilatkozta a gazdasági szakember a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak. Véleménye szerint nem megoldás az, hogy a kieső munkanapot be kell pótolni. „Elhiszi valaki, hogy szombaton tényleg bepótolják az elmaradt munkát? Figyelembe véve, hogy mennyire le vagyunk maradva az EU-s átlagtól komolyan el kellene gondolkozzunk azon, hogy a szombat is munkanap legyen. Siránkozunk, hogy európai viszonylatban milyen kevés munkaszüneti napunk van, de egyre-másra kapjuk a hosszú hétvégéket, ami példátlan a civilizált világban” – mondja Doru Lionăchescu.
Juhász Jácint, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa eltúlzottnak találja a hatást, amit az extra szabadnapoknak, mint GDP befolyásoló tényezőnek tulajdonítanak. Szerinte a gazdaság teljesítménye nem a munkaszüneti napok számától függ, ez inkább egy következmény, nem pedig ok.
„Csupán elméleti számítás az, hogy elosztjuk a GDP-t a munkanapok számával, és azt mondjuk, hogy minden egyes munkaszüneti nap ekkora kiesést jelent. A GDP-t az határozza meg, hogy mekkora a belső fogyasztás és az export, ezeket pedig nem befolyásolja a szabadnapok száma, nem fordul elő, hogy egy külföldi megrendelésnek egy cég nem tesz eleget, arra hivatkozva, hogy szabadnap volt. Lehet, hogy Kelet-Európában kevesebb a munkaszüneti nap mint Nyugaton, ám ott nagyobb hatékonysággal dolgoznak” – magyarázta a maszol.ro-nak, hozzátéve, hogy a munkanapok számánál sokkal mérvadóbb a munkaórák száma, és amíg Romániában az áruházak szombaton és vasárnap egész nap nyitva tartanak, addig például Angliában a szombat rövid nap, vasárnap pedig minden be van zárva.
Hasonlóképpen vélekedik Szabó Károly, a Csíki Vállakozók Egyesületének ügyvezető igazgatója is, aki úgy látja, hogy a hivatalos munkaszüneti napokon túli plusz szabadnapok nem befolyásolják számottevő módon a vállalkozások forgalmát.
Idehaza idén 11 hivatalos munkaszüneti nap van, s ezzel Románia EU-s szinten a mezőny második felében foglal helyet. Az EU-s statisztika egyébként azt sugallja, hogy nincs összefüggés a GDP és a munkaszüneti napok száma között. A legkevesebb szabadnap – hét –, az egyik legfejlettebb európai országnak számító Hollandiában van, Németországban ugyanannyi a szabadnapok száma, tíz, mint Portugáliában, és az átlagnál több a pihenőnap a gazdag Dániában és Begiumban is.