„Az esetek 49 százalékában az eladósodás a fizetésképtelenség fő oka. A második és harmadik helyen a hibás menedzsment és a fogyasztás visszaesése állnak” – derül ki a kolozsvári székhelyű Casa de Insolvenţă Transilvania (CITR) felszámoló cég által készített tanulmányból. Az okok között szerepel egy olyan vállalat fizetésképtelensége, mellyel a szóban forgó cég beszállítói, szolgáltatói minőségben kapcsolatban áll, a fő megrendelés megszűnése, az elvtelen konkurencia és a tulajdonos vagy főrészvényes halála.

„A felszámolási eljárás megkezdésekor mindig készítünk egy elemzést, melyből kiderül, hogy melyek voltak a fizetésképtelenséghez vezető fő okok. Az elmúlt két évben 650 esetünk volt, s arra a következtetésre jutottunk, hogy roppant ritkán áll be a fizetésképtelenség egyetlen ok miatt. A legtöbb esetben két-három tényező együttes hatása miatt következik be, általában a cégvezetés hibás döntéseire rátevődnek külső körülmények” – nyilatkozta Rudolf Vizental, a CITR képviselője. A szakember elmondása szerint nagyon gyakran megtörténik, hogy a cégvezetés nem ismeri fel vagy nem hajlandó beismerni idejében, hogy a vállalkozás fizetésképtelenné vált. Az elemzésekből kiderült, hogy az esetek több mint 90 százalékában az illető cégek csak 18 hónappal azután jelentettek fizetésképtelenséget, hogy a helyzet valóban előállt. A késlekedés jelentős mértékben csökkenti az esélyét annak, hogy a céget meg lehessen menteni, állítja Rudolf Vizental.

A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha egy vállalkozás a közszférával köt szerződést, véli Balási Csaba a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „A közbeszerzések esetén a fővállalkozó általában kiadja a munkát kisvállalkozóknak. Ezek el is végzik a feladatot, ám a fővállalkozó gyakran csak nagyon soká jut a pénzéhez, ami láncreakciót indít el. Ez a leggyakoribb ok” –nyilatkozta a maszol.ro-nak Balási Csaba. Gyakran megtörténik az is, hogy egy vállalkozás hitelből szerzi be az árualapot, s értékesítési gondok esetén nem tud idejében törleszteni, a bank késedelmi- és büntetőkamatot számol fel, ami szintén fizetésképtelenséghez vezethet.

Pál Antal Ildikó, a csíkszeredai Consulta Carpatica felszámolási cég igazgatója a kamarai elnökhöz hasonlóan látja a helyzetet. „A személyes tapasztalatom az, hogy a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban a főhitelező az állam, az ellenben nem igaz, hogy az esetek többségében az eljárások mögött  szándékos adóelkerülés lenne. Leggyakrabban az vezet fizetésképtelenséghez, hogy a cég nem tudja behajtani a követeléseit, például számos  építési vállalkozásnak több éves követelése van az állami szférától. Gyakori oknak számít az adóhatósági ellenőrzések során, legtöbb esetben jogtalanul kivetett  többlet adókötelezettség is. Vannak olyan eseteink, ahol a kivetett adótöbblet eléri a több éves  nettó profit értékét” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Pál Antal Ildikó.

Nem csekély azon vállalkozások száma sem, amelyek a forgalom drasztikus csökkenésének esnek áldozatul, amikor is megrendelések és szerződések hiányában, hiába rendelkezik egy cég ingatlan vagyonnal, tárgyi eszköz állománnyal, azokat sem használni sem értékesíteni nem tudja,  likviditása viszont nincs, ami előbb-utóbb fizetésképtelenséghez vezet. Az ilyen esetek tipikus forgatókönyve az, hogy a kisvállalkozó igyekszik fizetni a beszállítókat és az alkalmazottakat, mert ezekkel a kapcsolat személyes, ellenben felgyűl az állammal szembeni adósság, mert az állam személytelen hitelező, s mint ilyet, nem kezelik prioritással.

(Címoldalunkon írásunkat a romanialibera.ro grafikájával illusztráltuk.)