A közelmúltban hatályba lépett a közbeszerzési törvény módosítása, melynek értelmében az önkormányzatoknak, az állami tulajdonú cégeknek és az önálló ügyvitelű vállalatoknak a szolgáltatások és folyóáruk beszerzése esetén 30 ezer euró, munkálatok esetében pedig 100 ezer euró alatt nem kell tendert kiírniuk, hanem meghívásos alapon bonyolíthatják le a beszerzést. Korábban az értékhatár 15 ezer, illetve 50 ezer euró volt. A módosítást a Demokrata Liberális Párt (PDL) keményen bírálta, arra hivatkozva, hogy megkönnyíti a korrupciót, az RMDSZ azonban megszavazta. A módosításokat előkészítő parlamenti szakbizottság tagja, Antal István képviselő elmondása szerint a változtatásokkal Románia egy EU-s direktívának tett eleget, ugyanakkor az új szabályozás felgyorsítja a közbeszerzési eljárásokat.

„Ezentúl nem kell felküldeni a tenderfüzeteket ellenőrzésre a közbeszerzéseket ellenőrző hatósághoz (ANRMAP), ami felgyorsítja a folyamatot. Ennek az intézménynek néhány tucat dolgozója van csak, s mostanáig évente több tízezer dokumentumot kellett véleményezniük. Pozitívum az is, hogy immár meg van határozva, mit jelent a legjobb ajánlat, mostanáig ugyanis a legkisebb értékűt tekintették annak” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a politikus. Antal István szerint sajnálatos, hogy bár a bizottság elfogadta, a parlament végül nem szavazta meg az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy ha egy tendert olyan cég nyer meg, melynek nincs saját anyagi háttere, s azt egy harmadik személy, vállalkozás vagy bank biztosítja, akkor az esetleges későbbi problémákért az jogi felelősséget viseljen.

A képviselő szerint az új szabályozás nem csökkenti az átláthatóságot, ugyanis minden közbeszerzést, értékétől függetlenül, ezentúl is fel kell tüntetni a Közbeszerzési Elektronikus Portál (SEAP) adatbázisában. „Nőtt a mozgástér, de a felelősség is, ugyanis ha meghívásos alapon bonyolít le beszerzést egy önkormányzat, akkor a számvevőszéki ellenőrzés alkalmával majd be kell tudja bizonyítani, hogy indokolt volt az illető céggel szerződni” – mondta Antal István, aki szerint indokolatlan a korrupció terjedésétől tartani, az alapvető gond ugyanis nem a törvényekkel, hanem azok végrehajtásával van. A képviselő közlése szerint egyébként az önkormányzatok mostanáig gyakran kijátszották a szabályozást, feldarabolták a beszerzési tételeket, hogy értékük ne haladja meg a 15 ezer eurót, s ne legyen szükség közbeszerzési eljárásra.

Horváth Anna kolozsvári alpolgármester szintén üdvözli a szabályozás egyszerűsítését. Tájékoztatása szerint nagyon lelassította a közbeszerzési eljárást az, hogy a tenderfüzetet fel kellett küldeni Bukarestbe, a véleményezési határidő 30 nap volt, s ha a hatóság emberei valamilyen, a pályázókkal szemben támasztott feltételt kifogásoltak, akkor ki kellett javítani, majd ismét felküldeni, ami újabb 30 nap késedelmet jelentett. „Régen meg kellett volna már tenni. Nem ezen áll vagy bukik a korrupció” – jelentette ki az önkormányzati vezető.

Az Európai Unió legtöbb országában a közbeszerzési eljárások értékhatára lényegesen magasabb, mint Romániában, folyóárukra és szolgáltatásokra 130 ezer euró, munkálatok esetén pedig 5 millió euró – érvelt koábban Mircea Fechet, az ANRMAP vezetője.