Ellehetetlenül a megyei agrárkamarák működése, mivel hónapok óta nem megoldott a finanszírozásuk. A központi költségvetésben csupán annyi pénz irányoztak elő számukra amennyi április 22-ig fedezte a működési költségeket. Ennek az oka az, hogy eddig a dátumig meg kellett volna megalakulniuk az új, választott kamaráknak, ami nem történt meg.

A főleg tanácsadással, pályázatírással, rendezvényszervezéssel és felnőttképzéssel foglalkozó agrárkamarák 2009-ig a Mezőgazdasági Minisztérium fennhatósága alatt működtek, akkor azonban a megyei önkormányzatoknak rendelték alá az intézményeket. Az elképzelés az volt, hogy a kamarák megyei szinten tartandó választások eredményeként alakuljanak át a gazdák társulásává. A jelenleg működő agrárkamarák a szakembergárdát képezik melyek a majdani, valódi kamarák keretében fognak dolgozni.

„Jelenleg három, az agrárkamarákra vonatkozó törvény van érvényben, ám egyiket sem lehet alkalmazni. Az új struktúráknak április 22-re kellett volna működőképeseknek lenniük, ám nem voltak választások, s emiatt nem alakulhattak meg, és a közeljövőben szerintem nem is fognak” – magyarázta a maszol.ro-nak a kialakult helyzet okait Kozma Béla, a Kovászna Megyei Agrárkamara igazgatója. Mivel a háromszéki intézménynek vannak saját bevételei, a bérek kifizetése terén csak egy hónapos a lemaradás, ám késnek a számlák kifizetésével is, a szolgálati mobiltelefonok használatát például már korlátozta a szolgáltató.

Amikor átkerültek a megyei önkormányzat hatáskörébe 27 szakember dolgozott az intézménynél, ám mostanra 9-re apadt a létszám a bizonytalan kilátások miatt. Más megyékben még rosszabb a helyzet: akad, ahol két-három hónapja nem kaptak fizetést az alkalmazottak. A jelenlegi patthelyzetet az oldhatná fel, ha a Mezőgazdasági Minisztérium odahatna, hogy a küszöbön álló költségvetés kiegészítésbe foglalják bele az agrárkamarákat, ám a minisztérium ezidáig elzárkózott minden ilyen irányú megkeresés elől – mondta Kozma Béla. Véleménye szerint a hosszú távú megoldást egy új, alkalmazható törvény jelentené. A mostani szabályozással az egyik legfőbb gond az, hogy a gazdák hozzájárulásából finanszírozná a kamarákat, ám azok nem látnak olyan előnyt a megalakításukban, amiért érdemes lenne fizetni. A már működő agrárkamarák működésére lehetne pályázni EU-s forrásokból, ám a beindításukhoz is pénz kell, a megyei önkormányzatok pedig nem finanszírozhatják őket, mivel nem önkormányzati intézményekről van szó.

Dacian Cioloş, az EU mezőgazdasági ügyekért felelős biztosa a közelmúltban azt nyilatkozta, bízik benne, hogy idén megoldódik az agrárkamarák ügye, hozzátéve, hogy ennek érdekében tárgyalt a Mezőgazdasági Minisztérium illetékeseivel és Liviu Dragnea miniszterelnök-helyetessel is.

A gazdálkodók nagyon elégedetlenek amiatt, hogy elhúzódik az agrárkamarák megalakulása – mondta egy interjúban Nicolae Oprea, a Temes Megyei Gabona- és Ipari Növénytermesztők Egyesületének elnöke. Meglátása szerint a jelenlegi szabályozás szellemében az agrárkamarák öszvér jellegű, félig állami, félig magán szervezetek lennének, melyek működésébe beleszólhat a politikum, s emiatt nem lehetnének igazán hatékonyak. Nicolea Oprea azt szeretné, ha az állam teljesen kivonulna az agrárkamarákból.

Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter a napokban bejelentette, ezen a héten elfogadják a mezőgazdasági kamarákra vonatkozó törvényt módosító sürgősségi rendeletet. A politikus reméli, hogy legkésőbb októberig megalakulhatnak a gazdák munkáját segíteni hivatott megyei szintű szervezetek.