Kormányrendelettel szigorította a Ponta-kabinet az önkormányzatok fizetésképtelenségére vonatkozó előírásokat. A május végén hatályba lépett szabályozás értelmében egy önkormányzat akkor tekinthető fizetésképtelennek, ha több mint 90 napos késésben van olyan tartozások kifizetésével, melyeknek értéke meghaladja a helyi költségvetés 15 százalékát, illetve ha a bérek kifizetése terén 90 napnál nagyobb az elmaradás. Az önkormányzatok működését szabályozó törvényben is vannak a fizetésképtelenségre vonatkozó előírások, ám ezek sokkal enyhébbek, mint a mostani kormányrendeletben találhatók.

„Ez a rendelkezés arra hasonlít, amikor egy nagybeteg ember erős gyógyszert kap azért, hogy életben tartsák. Szerintem nem oldja meg azt a lehetetlen helyzetet, amibe sok önkormányzat került, sőt az lesz a hatása, hogy a vállalkozói szféra el fog fordulni az önkormányzatoktól” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Nagy József, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke. Elmondása szerint jelenleg Háromszéken nincs egyetlen fizetésképtelen önkormányzat sem, ellenben van három-négy olyan község, ahol krónikus pénzhiánnyal küzdenek.

Nagy József véleménye szerint az új szabályozás hatására nehezebb lesz az önkormányzatoknak magántőkét bevonni beruházásokba társulási szerződés formájában, ugyanis a társult befektetőt fizetésképtelenség esetén tetemes kár érheti. Fizetésképtelenség esetén a tartozások egy részét lehet törölni, nem kell büntetőkamatokat fizetni, s kitolják a törlesztési határidőt. Az igazi segítséget az jelentené – véli Nagy –, ha a kormány idejében fizetné ki az önkormányzatoknak a beruházásokból rá eső részt.

Hasonló véleményen van Sánta Gyula kökösi polgármester is. „A szigorítás önmagában nem gond, ám a valódi segítséget az önkormányzatok részére az jelentené, ha a kormány időben fizetné ki a beruházások rá eső részét. Több esetről tudok, amikor a beruházás átadása után az elszámolásnak 60 napon belül meg kellett volna történnie, ám a kormánytól csak évek múlva jött meg a pénz. Velünk épp ilyen nem történt, ám azt megcsinálták, hogy különféle kifogásokat találva hónapokon át halogatták a pénz átutalását, mi pedig közben fizettük a kamatot a felvett kölcsönre” – nyilatkozta az önkormányzati vezető. Véleménye szerint a bürokrácia csökkentése is nagy segítség lenne, ugyanis az önkormányzatok gyakran félnek pályázni az EU-s pénzekre a töménytelen mennyiségű igényelt dokumentáció miatt.   

A Vrancea megyei Năruja község azon települések közé tartozik, melyek nem kerülhetik el fizetésképtelenné nyilvánításukat. Az önkormányzat adósságállománya 1,6 millió lej, míg az éves költségvetés mindössze 500 ezer lej. „Két mandátum sem lenne elég ahhoz, hogy kifizessük az adósságokat” – nyilatkozta a polgármester. A település a kormánynak köszönheti a kialakult helyzetet, ugyanis 2009-ben belevágott egy villamosítása programba, melynek a kormány vállalta az anyagi fedezetét, ám utóbb egy lejt sem fizetett. Az elvégzett és ki nem fizetett munkálatok értéke 850 ezer lej, amihez adódik 750 ezer lej késedelmi kamat.