A magyar jelöltek 10 lej és 190 ezer lej közötti összegeket szántak a kampányra, az előbbi összegből egy községi polgármesterjelölt gazdálkodott.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) becslései szerint körülbelül 220 millió lejt költöttek el (illetve péntekig még költenek) az idei helyhatósági választásokat megelőző kampány során a pártok és szervezetek. Az AEP arra számít, hogy a visszaigénylések értéke 210 millió lej lesz, amiből 190 milliót fognak megtéríteni.

A pártok és választási kampányok finanszírozására vonatkozó 334/2006-os törvény értelmében a központi költségvetésből csak azonknak a pártoknak és szervezeteknek a kampányköltségeit fizetik ki, amelyek megszerzik a leadott érvényes szavazatok 3 százalékát. Ha egy párt országos szinten nem éri el ezt a küszöböt, akkor csak azokban a megyékben igényelheti vissza a kampányra költött pénzt, ahol elérte a 3 százalékot.

Négy év alatt hatalmas mértékben nőttek a helyhatósági választások költségei, 2016 ugyanis a résztvevők 54 millió lejt kaptak vissza az Állandó Választási Hatóságtól. Az idei költségek az akkori összegnek körülbelül a négyszeresére rúgnak.

A hatályos szabályozás értelmében a jelölteknek kell megelőlegezniük a saját kampányuk költségeit. A felhasznált pénz származhat saját jövedelmükből, magánszemélyektől kapott felajánlásokból és magánszemélyektől vagy bankoktól felvett hitelből. A törvény megállapítja a kampányköltségek maximális értékét is: egy községi polgármester esetében ez legfeljebb a bruttó minimálbér ötszöröse lehet, míg a bukaresti főpolgármester jelölteknél 500 a szorzó.

A pártok minden megyében, ahol listát állítanak, további 50 bruttó minimálbérnek megfelelő összeget fordíthatnak a kampányukra. A bruttó minimálbér jelenleg 2 230 lej.

Borboly 146 ezer, Tamás 10 ezer

Az AEP honlapján szereplő adatok szerint szeptember 18-ig az RMDSZ jelöltjei közül a Hargita megyei önkormányzati listán induló Bíró Barna Botond szánta a legtöbbet pénzt a kampányra, 190 ezer lejt. A Hargita megyei önkormányzat elnökének, az újabb mandátumra pályázó Borboly Csabának a költségvetése 146 ezer lej, háromszéki kollégája, Tamás Sándor azonban csak 10 ezer lejt szánt a korteskedésre.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere 111 500 lejjel szerepel a listán, Pataki Csaba, a megyei önkormányzat elnöke pedig 60 ezerrel. Csoma Botond kolozsvári polgármesterjelölt 15 ezer lejt irányzott elő kampánycélokra, ugyanannyit, mint a nagykárolyi Kovács Jenő, s egy ezressel kevesebbet a lugosi Pozsár Józsefnél.

Nagyváradon az RMDSZ jelöltje, Cseke Attila 50 ezer lejből gazdálkodhatott, EMNP-s konkurense, a Nemzeti Liberális Párt protezsáltja, Zatykó Gyula ellenben csupán ennek egytizedéből. Némileg meglepő módon Zatykó kampányának intenzitása, plakátjainak és sajtómegjelenéseinek száma nagyjából azonos szinten van a Csekéével.

Vannak magyar jelöltek, akik kifejezetten visszafogottan költekeztek: egy Bihar megyei községi képviselőjelölt 72, egy kollégája pedig 50 lejt szánt a kampányra. Kócza István érbogyoszlói polgármesterjelölt sem tolta túl, 10 lej volt a kampánybüdzséje.