Féléves gazdasági kórkép: a helyzet rossz, de sok a gyors felépülésre utaló jel

Júniusban visszatért a vállalkozási- és az építkezési kedv az országban, nőtt a lakossági fogyasztás, s az export, bár még mindig elmaradt a tavalyitól, megugrott a májusi szinthez képest.

A vártnál jobban, pontosabban kevésbé rosszul teljesített a román gazdaság a második negyedévben. A bruttó hazai termék 10,5 százalékkal csökkent, ami minden idők legrosszabb eredménye, ugyanakkor az Európai Unió viszonylatában és a közép-kelet-európai térségben is kedvezőnek számít, arról nem is beszélve, hogy előzetesen egyes független szakemberek a 15 százalékos zuhanást is elképzelhetőnek tartották.

Az EU szintjén 14 százalékkal vetette vissza a járvány a GDP-t 2019 második félévéhez képest, míg Magyarországon 13,5, Szlovákiában 12,1, Lengyelországban pedig 7,9 százalékos volt a visszaesés. Mostanáig 8,7 százalékos volt a legnagyobb mínusz, ezt az előző globális krízis idején, 2009 második negyedévében produkálta a román gazdaság. Az akkori válságtól eltérően most valószínűleg gyorsabban fogunk kilábalni a hullámvölgyből, legalábbis több gazdasági adatból erre lehet következtetni.

Sok új céget jegyeztek be

A cégbíróság adatai szerint visszatérőben van a vállalkozási kedv, júniusban ugyanis meghaladta a 11 ezret az újonnan bejegyzett cégek száma, ami 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az első félévben 37 százalékkal kevesebb gazdasági társaságot hoztak létre, mint 2019 első hat hónapjában, ami nagyrészt annak a következménye, hogy az áprilisi visszaesés rekordmértékű, 81 százalékos volt a visszaesés. Az év negyedik hónapjában mindössze 2 651 vállalkozást alapítottak.

A lakossági fogyasztás alakulásából szintén arra lehet következtetni, hogy túl vagyunk a mélyponton. Áprilisban 19,5, májusban pedig 5,3 százalékkal volt kisebb a kiskereskedelem árbevétele, mint a tavalyi év azonos időszakában, júniusban azonban már 2,9 százalékkal meghaladta azt. Azt illetően megoszlanak a vélemények, hogy ez a tendencia tartósnak bizonyul-e, a szakemberek egy része a fogyasztás visszaesésére számít júliusban.

Beindult az árukivitel is

A kivitel katasztrofálisan alakult a második negyedévben, azonban hónapos bontásban pozitív trend rajzolódik ki. Áprilisban az exportbevételek 47 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől, májusban pedig 40,1 százalékkal. Júniusban sokat javult a helyzet, a visszaesés már csak 12,9 százalékos volt. Az import terén hasonló tendencia érvényesült, áprilisban és májusban 34, illetve 35,4 százalékos volt a visszaesés, júniusban azonban csupán 7,9 százalék.

A külföldi tőke érdeklődése is minimális szinten volt a második negyedévben, csupán 473 idegen kézben levő céget jegyeztek be, 65 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. A határon túli befektetők 163 millió euró tőkét hoztak az országba, míg a tavalyi év azonos időszakában közel félmilliárdot.

Visszatért az építkezési kedv

Az építkezési engedélyek száma is drasztikusan, 21 százalékkal csökkent az április-júniusi időszakban. Áprilisban 37, májusban pedig 26 százalékkal kevesebb építkezési engedélyt bocsátottak ki a hatóságok, mint tavaly, azonban júniusban már csak 0,001 százalékos volt a csökkenés, az építkezési kedv lényegében visszatért a tavalyi szintre. Az első félévben 19 460 engedélyt adtak ki lakóépületek, ipari-, kereskedelmi- és vendéglátóipari létesítmények, valamint közigazgatási célú ingatlanok építésére, csupán kéttucattal kevesebbet, mint 2019-ben.

Az egyik legfontosabb gazdasági ágazatnak számító gépjárműipar teljesítménye 27 százalékkal maradt el a tavalyitól, 96 500 autó készült a Dacia és a Ford gyáraiban. Az autókereskedelem visszaesése még drasztikusabb volt, a tavalyinál 40 százalékkal kevesebb személygépkocsit irattak forgalomba.

Az előző krízis idején a hazai gazdaság teljesítménye nyolc egymást követő negyedéven át csökkent, a recesszió 2009 elejétől 2010 végéig tartott. A szakemberek elsöprő többsége szerint a jelenlegi válság rövidebb időtartamú lesz, jó eséllyel már a harmadik negyedévben növekedhet a gazdaság. Ez a válságmodell azzal számol, hogy a járványnak nem lesz második hulláma, illetve ha mégis, akkor az nem gyakorol majd számottevő hatást a gazdaságra, ami felettébb kétséges.

Kapcsolódók

Kimaradt?