Nem készült még egy releváns és reális környezetvédelmi hatástanulmány a Lugos-Déva autópálya építéséhez. Ha az autópálya hatástanulmány hiányában épül meg, félő, hogy a beruházás miatt olyan állatok tűnnek el az Erdélyi Szigethegységből, mint a medve, őz, hiúz és nyuszt. Ráadásul az előírások be nem tartása utólag szankciókat is maga után vonhat, hiszen az Európai Uniós kerettörvényeknek a természetvédelem terén is meg kell felelnie Romániának.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) figyelmeztet, hatástanulmány és felelős tervezés nélkül még megsaccolni is nehéz, hogy milyen negatív következményekkel jár majd ez a beruházás, mondta a maszol.ro megkeresésére Csibi Magor, a WWF Románia elnöke. Hozzátette: áttörésként is lehet értékelni, hogy ez alkalommal sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni az érdekelt feleket. A hét elején ugyanis Lugoson nemzetközi munkacsoport ült össze, ahol az autópálya építésében érdekelt felek tanácskoztak a környezetvédelmi hatóságok képviselőivel valamint az Európai Ökohálózat (IENE) szakembereivel.

Romániában nagyon elterjedt tévhit, miszerint egy-egy környezeti hatástanulmány elvégzése vagy a megfelelő, a környezetet is tiszteletben tartó tervezés, nagy anyagi ráköltéssel készül. Csibi szerint ez nem igaz. „Egyetlen kormány sem akarhatja, hogy egy beruházás, amely rövidtávon megold bizonyos infrastrukturális problémát, az hosszútávon gondot okozzon. Románia stratégiai tervezésének is jót tenne, ha ezek a tanulmányok elkészülnének egy-egy ilyen beruházás tervezésekor. Abban a pillanatban, amikor olyan utakat építünk, amelyek nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, később nagyon nehéz, vagy lehetetlen lesz további EU-s pénzeket lehívni. Tehát nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos dolgok ezek. Létre lehet hozni olyan beruházásokat, amelyek gazdasági és szociális előnyökkel járjnak és amelyek a környezetet sem teszik tönkre.”- fogalmazott.

„Itt nem arról van szó, hogy a WWF ellenzi az autópályák megépítését, hanem azt szeretnénk, hogy a gazdaság, a lakosság és a természetvédelem szempontjából is előnyösen történjenek az infrastrukturális beruházások Romániában” – magyarázta Csibi Magor. Egy olyan tervről, amelyben nem szerepelnek átjáróhelyek a vadak számára, környezettanulmányok nélkül is meg lehet mondani, hogy óriási károkat tud okozni. Márpedig az említett beruházással az a legnagyobb probléma, hogy a térség, ahová az építését tervezik, több nagyvad fontos migrációs útvonalát vágná ketté.