Elégedett a gazdasági helyreállítási alapról született európai tanácsi döntéssel az Európai Parlament elnöke. David Sassoli ugyanakkor a szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a testület szerint a hosszú távú uniós költségvetés tervén még változtatni kell.

A képviselő-testület szerint megoldást kell találni a költségvetési tervben szereplő néhány - a kutatást, a fiatalok jövőjét, a menekültpolitikát, és az Erasmus programot - érintő "indokolatlan kurtításra". Sassoli közölte, hogy a kifizetésekhez kötődő jogállamisági kritérium kérdését is "újra elő kell venni" a parlamentben, mivel az elfogadott szöveg nem határozza meg pontosan, milyen eszköz áll rendelkezésre abban az esetben, ha az unió közös értékei sérülnek.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a testület blokkolhatja-e az uniós tagállamok vezetőinek egyezségét, Sassoli azt válaszolta: az EP elvárja, hogy nézőpontját figyelembe vegyék, még akkor is, ha több hónapig tart a megegyezés a tagországok kormányait képviselő tanáccsal.

Az uniós csúcson Sassoli sajtónyilatkozatban figyelmeztetett, hogy a parlament nem adja hozzájárulását egy olyan megállapodáshoz, amelyben az új források bevezetése, a jogállamiság védelme, illetve a visszafizetések eltörlése nem szerepel.

EU-csúcs

A tagállami vezetők kedd hajnali megállapodásának értelmében az új hétéves EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagból 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, továbbá 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.

A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszköz (RRF) keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben a vidékfejlesztési támogatásokra korában szánt 15 milliárd eurót a felére, az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette.

Jelentősen csökkentették a kutatási és innovációs, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket. Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is, miközben a hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát az éghajlatváltozás megakadályozására kell fordítani.

Az elfogadott megállapodás megemelte a takarékos négyeknek - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, továbbá a Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét. A megállapodás a politikai feltételeknél "arányos intézkedések meghozatalát" helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek megsértése esetén.