Az OTP-csoport a vártnál rosszabb eredménnyel zárta az első negyedévet, 4 milliárd forint konszolidált adózás utáni veszteséget könyvelt el, szemben az előző negyedév 103 milliárd forintos, és az egy évvel korábbi 73 milliárd forintos negyedéves nyereségével. A jelentős eredményromlást a koronavírus-járvány gazdasági hatása, a kockázati költségek jelentős emelkedése okozta.

Az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken publikált, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján a bankcsoport korrigált konszolidált adózott eredménye mintegy 32 milliárd forint volt, 70 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, és 65 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél.

Az elemzők a bank által készített konszenzus szerint 32 milliárd forintos számviteli, illetve 68 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredményt vártak. A várt és a tényadatok között a legnagyobb különbséget a kockázati költségek, a tartalékképzés mértéke okozta.

A járvány miatt visszavonta éves eredményprognózisát

Az OTP vezetése a járvány gazdasági hatásai miatt visszavonta éves eredményprognózisát, és a helyzet kiszámíthatatlanságára hivatkozva újat nem határozott meg. A jelentés elkészítésénél azzal számoltak, hogy a járvány hatására az idén azokban az országokban, ahol a csoport jelen van, 1-5 százalékos GDP-csökkenés lesz.

A jelentés kiemeli, hogy a csoport működését sikerült úgy megszervezni, hogy az üzleti tevékenység a negyedév egészében érdemben nem lassult, a napi működésben - a fiókokat nem beleértve - a home office tevékenység vált meghatározóvá, mindezzel párhuzamosan nőtt a korábban kialakított online értékesítési csatornák térnyerése.

A konszolidált korrigált adózott eredményhez a külföldi csoporttagok az előző negyedévinél kisebb összeggel járultak hozzá, főként a megnövekedett kockázati költségek miatt. Eredmény-hozzájárulásuk a negyedéves korrigált profiton belül 32 százalékot tett ki, 18 százalékponttal kevesebbet az egy évvel ezelőttinél és 10 százalékponttal kevesebbet az előző negyedévinél.

A 35,9 milliárd forintnyi korrekciós tétel tartalmazza a magyar és szlovák leánybank által fizetett 16,7 milliárd forintos különadót, a magyarországi törlesztési moratórium 20,2 milliárd forintos hatását. A magyarországi új banki különadó idén befizetendő 14,2 milliárd forintos tétele, amely utóbb visszaigényelhető lesz a bankadóból, sem 2020-ban, sem a következő 5 évben nem fogja érdemben befolyásolni az adózott eredmény alakulását.

Összes bevétel

Az OTP csoport összes bevétele csaknem 284 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami 7 százalékos csökkenés  az előző negyedévhez, illetve 19 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A nettó kamatbevétel meghaladta a 200 milliárd forintot, ami 2 százalékkal több az előző negyedévinél, és 23 százalékkal az egy évvel korábbinál. A nettó díjak és jutalékok csaknem 70 milliárd forintot tettek ki, ez 19 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, de 21 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit.

A működési kiadások 5 százalékkal mérséklődtek az előző negyedévhez képest, 20 százalékkal emelkedtek egy év alatt, és csaknem 157 milliárd forintot tettek ki. Mindennek hatásaként a működési eredmény valamivel több mint 127 milliárd forint lett, 9 százalékkal maradt el az előző negyedévitől, és 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A bank mérlegfőösszeg 21 858 milliárd forintra emelkedett, negyedéves szinten 9 százalékkal, éves szinte 36 százalékkal bővült. A teljesítő árfolyamszűrt fogyasztási és nagyvállalati hitelek állománya egyaránt 3 százalékkal, a jelzáloghitelek és SME-hiteleké 2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, míg a betétállomány egy százalékkal nőtt. A csoport nettó hitel/betét mutatója 80 százalékra emelkedett.

Kockázati költségek

A kockázati költségek csaknem 92 milliárd forintot tettek ki, szemben az egy évvel korábbi 6, és előző negyedévi csaknem 25 milliárd forinttal. Az ehhez fűzött magyarázat szerint a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak az időszak végétől, így a 90 napnál régebben nem teljesítő hitelek aránya még kedvezően alakult. Ugyanakkor a hitelkockázati költségek az előző negyedévi hatszorosára emelkedtek. Ennek egy része a konszolidált szinten elkönyvelt többletértékvesztés, amit a makrokörnyezet romlása indokolt, másrészt a vállalati hitelportfólió egy részének átsorolása magasabb kockázati kategóriába.

Nagyobb arányú kockázati költségképzés az OTP Core-nál, valamint a bolgár és az orosz leánybankoknál volt. A pótlólagos céltartalék képzés nagyságrendileg 1/3-2/3 arányban oszlik meg a lakossági, illetve vállalati hitelek között. A többlet kockázati költség előretekintő megképzése nélkül a kockázati költség 90 százalékkal kisebb lett volna.

A jelentés szerint 2020. március 31-én a Bankcsoport bruttó likviditási tartaléka 6,6 milliárd eurót tett ki. A jelentős kockázati költségképzés mellett a bankcsoport tőkepozíciója stabil, a bejelentett tőkepuffer követelmény enyhítések nélkül is kényelmesen megfelel a szabályozói tőkekövetelményeknek - írták. Az OTP Csoport IFRS szerinti konszolidált elsődleges alapvető tőkemutatója (Common EquityTier1, CET1) a negyedév végén 13,9 százalék volt, a különféle jegybanki intézkedések alapján annak minimum szintje az OTP-re 9,7 százalék.