Nincs könnyű helyzetben a most alakuló kormány: a jelentős gazdasági növekedés ellenére 22 milliárd lejre duzzadt a költségvetési hiány, 2017-től 60 milliárd lejjel nőtt az államadósság, 2014-hez képest nagy mértékben csökkentek a befektetésekre szánt összegek, a fizetésekre és a nyugdíjakra fordított kiadások pedig egyre inkább beszűkíti a költségvetés mozgásterét.

A HotNews adatai szerint 2016-ban, amikor technokrata kormány volt, a GDP 3 százaléka volt a költségvetési hiány, ez abszolút számok szintjén 18 milliárd lejes deficitet jelentett. 2018-ban a deficit 0,01 százalékkal meghaladta a 3 százalékos hiányt, ez abszolút számokban 27 milliárd lejes mínuszt jelentett. 2017-ben a hiány 24 milliárd lej volt. Az idei év első 8 hónapjában a hiány elérte a 22 milliárd lejt.

Ami az államadósságot illeti, abszolút számokban hatalmasat nőtt Románia tartozása. 2016-ban az államadósság 285,5 milliárd lejre rúgott, 2017-ben már 301,1 milliárd lej volt, 2018-ban ez az összeg 330 milliárd lej lett, és 2019-ben a kormány becslései szerint az államadósság  360 milliárd lejre duzzad. A pénzügyminisztérium nemrégiben kiadott tájékoztatója szerint a betervezettnél további 4 milliárd lejre van szüksége az államháztartásnak, ez alapján nagy a valószínűsége, hogy az államadósság nagyobb lesz 360 milliárd lejnél.

Ha nem az abszolút számokat nézzük, hanem az államadósság GDP-hez mért nagyságát, Románia tartozása nem tűnik aggasztónak, hiszen 2017-ben a GDP 35,2 százalékát tette ki, 2019-ben pedig szintén 35 százalék körül lesz. A százalékok a szintén GDP-ben kifejezett gazdasági növekedés miatt nem változnak.

Ha az állami befektetésekre szánt GDP-arányokat nézzük az elmúlt periódusban, például a 2014-2018 közötti időszakban, akkor 2014-ben szánták a GDP legnagyobb százalékát befektetésekre. 2014-ban ez az arány 2,6 százalék volt, a technokrata kormány már csak a GDP 2,5 százalékát fordította befektetésekre, 2017-ben ez az arány 2,3 százalékra esett vissza. 2018-ban az arány 2,5 százalékra nőtt.

A fizetésekre és nyugdíjakra szánt összegek 2017 óta jelentősen nőttek. 2017-ben a közalkalmazottak bérére 69,6 milliárd lejt fordítottak, 2018-ban 86,1 milliárd lejt, az idei év első 8 hónapjában pedig 68 milliárd lejt.

Ami a nyugdíjakat is magába foglaló szociális kiadásokat illeti, 2017-ben ez 92,5 milliárd lejt jelentett az adófizetőknek, 2018-ban 101,3 milliárd lejt, az idei év első 8 hónapjában pedig 74,7 milliárd lejt. A szeptember elsejétől jóváhagyott nyugdíjemelés minden hónapban további 800 millió lejes kiadást jelent, tehát biztosan jóval magasabb lesz az év végi összeg 101,3 milliárd lejnél. A helyzetet súlyosbítja, hogy 2020. január elsejétől további nyugdíjemelés lesz, ami további milliárdokat fog elvinni a központi költségvetésből. Jövő évben a nyugdíjemelésre plusz 25 milliárd lejt kell előteremteni.

Hatalmas gondot jelent, hogy már most, a szeptemberi, illetve a januári nyugdíjemelést nem számolva, a fizetésekre és a nyugdíjakra a teljes költségvetés több mint 60 százaléka megy el. Ha folytatódik a trend, és életbe lépnek a nyugdíjtörvény 2021-re, 2022-re ütemezett további nagymértékű emelései, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetésén kívül alig marad valami az állami költségvetésben, amit másra, például oktatásra, befektetésekre lehetne fordítani.