Súlyos következményei lesznek a költségvetésre nézve, hogy Bukarest június elsejétől − az Európai Bizottság (EB) döntése szerint − már nem alkalmazhatja a fordított áfafizetést. A jelentős bevételkiesés mellett valós a veszélye annak, hogy Romániát elárasztják a Magyarországról és Bulgáriából érkező spekulánsok, miután ezen országokban még egy évig él a fordított adófizetési rendszer – írja a Napi Gazdaság.

A fordított áfafizetés azt jelenti, hogy az áfa működési mechanizmusával ellentétben értékesítéskor nem az eladó fizeti meg a számlában foglalt összeg után az adót, hanem a vevő. A fizetés azonban a vevő részéről nem jelent - néhány kivételtől eltekintve - tényleges befizetést, mivel ha a vállalkozás áfaalany, akkor a számla alapján jogosult az áfa levonására is, és így nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség. (Forrás: astraconto.hu)

A lap szerint mindezt alátámasztja, hogy 2011-ben, amikor Románia bevezette ezt az adózási rendszert, Magyarországra menekültek a romániai adócsalók, a fantomcégek addig léteztek, amíg a betakarítás tartott, azt követően nyomuk veszett. A pénzügyminisztérium becslése szerint a fordított áfafizetés 2011-ben 240 millió lej, 2012-ben pedig már 410 millió lej többletbevételt generált a költségvetésnek. Bukarest emiatt 2015-ig meg szerette volna tartani ezt a rendszert, amelyet a belső piacon kiterjesztettek volna a zöldség, gyümölcs, hús, cukor és pékipari ágazatokra is.

A fordított adófizetést nem lehet szisztematikusan azért alkalmazni, hogy a hatóságok kompenzálják a hiányos adófelügyeletet − érkezett Brüsszel szigorú válasza, ennek ellenére Bukarest még reménykedik, hogy a moratóriumot legalább egy évvel meghosszabbítja a bizottság. Negatív válasz esetére létezik egy részmegoldást kínáló forgatókönyv: a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökkentik július elsejétől a pékáruk mellett a kenyérgabona és a teljes gyártási lánc áfáját. Ezzel az ágazatban az adócsalás mértéke 70-75 százalékról − ami számszerűsítve tavaly mintegy 300 millió eurót jelentett − 20 százalékra mérséklődne, az államkassza bevételei pedig 35 százalékkal emelkednének − állítja Aurel Popescu, a Rompan pékipari szövetség elnöke.

Kormányzati adatok szerint az adócsalás mértéke Romániában eléri a GDP 8 százalékát, az AT Kearney tanácsadó szerint a feketegazdaság mértéke összességében a GDP közel 30 százalékára rúg, ami számszerűsítve tavaly már 38 milliárd eurót jelentett. A legfertőzöttebb ágazat az alkohol- és a dohányipar, valamint az energetikai szektor. Az adóbevételek a román GDP alig 32-33 százalékát adják.