banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Tervezet: 2027-ig minden megyei jogú város terelőutat kap

A napokban került iktatásra az a módosító javaslat, amely 2027-ig minden megyei jogú város (municípium) köré elterelő út, körgyűrű megépítését tenné kötelezővé. A rendelet kidolgozásában jelentős szerepet vállalt Benedek Zakariás udvarhelyszéki képviselő, a parlament alsóházi infrastruktúra és szállításügyi bizottság RMDSZ-es tagja.

A 43/1997. számú sürgősségi kormányrendelethez most benyújtott módosító javaslatok értelmében minden megyei jogú város köré elkerülő utat lesz köteles építeni a Romániai Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR). A rendelkezés számos erdélyi, székelyföldi települést is érint, hiszen nem rendelkezik elterelő úttal többek között Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, de például Medgyesen, Szászrégenben és Segesváron is hiányzik a körgyűrű.

Minderről Benedek Zakariás tájékoztatta a Maszolt. A képviselő elmondta, a rendelkezés ugyan eddig is érvényben volt, azonban nem adott meg időpontot a végrehajtásra, ezért lesz nagyon fontos ennek a módosításnak az elfogadása, ami határidőt is meghatároz. A rendelkezés jelentőségéről szólva a képviselő elmondta, rendkívüli módon megnövekedett a forgalom az érintett városokban, így elsősorban a zajcsökkentés, a környezetszennyezés mérséklése miatt volna fontos elterelni az átmenő forgalmat.

Ugyanilyen fontos szempont volt a javaslat kidolgozásánál az is, hogy jelenleg a városokon átmenő forgalom jelentősen rontja az utak állapotát, valamint az utak mentén található ingatlanokban is folyamatosan kárt okoz. Előbbi az önkormányzatokra, utóbbi a lakosságra ró anyagi terhet.

Megkönnyítenék az önkormányzatok dolgát

A képviselő elárulta: a módosító indítvány ezen kívül három javaslatot tartalmaz. Az egyik szerint azok az önkormányzatok, amelyek valamilyen rendezvény miatt lezárnak utakat a forgalom elől, mentesülnek az eddig fizetett illeték alól, amennyiben megfelelő alternatív útvonalat tudnak biztosítani a forgalom számára. A másik javaslat a közúti balesetekben megrongálódott szalagkorlátok és közlekedési táblák helyreállítására vonatkozik, amelynek értelmében a jövőben 15 nap áll rendelkezésére az útügynek, hogy miután a vétkes sofőr kifizette az általa okozott kárt, helyreállítsák a megrongálódott tárgyakat.

Módosítanák azt a folyamatot is, amelynek során a nemzeti utak átereszeit tisztítják, karbantartják. Eddig az adott önkormányzatok hatáskörébe tartozott, a módosítás az országos útügy kezelésére bízná ezeknek a karbantartását, hiszen az önkormányzatoknak erre nincs sem megfelelő infrastruktúrájuk, személyzetük és költségvetésük sem. A szenátus elé került tervezetről a képviselőház fog döntő házként szavazni - tájékoztatott Benedek Zakariás.

Elég, ha törvény írja elő?

Az infrastruktúraépítés sikere Romániában igencsak kérdéses. Az 1997-ben elfogadott 43-as számú sürgősségi kormányrendelet is jelzi, hogy a körgyűrűk kérdését már jóval korábban meg kellett volna oldani. Az utóbbi időben egyre másra szavazza meg a parlament az autópályák megépítésére vonatkozó törvényeket, az eddigi gyakorlat alapján kérdés, mindez elég garancia-e arra, hogy valóban el is készüljenek.

Tavaly novemberben például csaknem egyhangúlag megszavazta a képviselőház azt az ellenzéki törvénytervezetet, amely arra kötelezi a kormányt, hogy négy évben belül megteremtse az autópálya-összeköttetést az Erdély és a keleti országrész (Moldva) között a Marosvásárhely-Iași útvonalon. A kihirdetésre váró törvény szerint az A8-as "Az egyesülés autópályája" a 2014-2020-as európai költségvetési ciklusban a rendelkezésére álló uniós forrásokból és költségvetési pénzekből épülne meg, illetve magánbefektető bevonását sem zárják ki. A jogszabály valójában egy politikai szándéknyilatkozat: a projekt gazdasági részleteire nem tér ki. 

Az autópálya ügye a centenáriumi évben került a figyelem középpontjába, mert azt a kormányoldal és az ellenzék is elfogadhatatlannak tartja, hogy száz évvel a Román Királyság és Erdély egyesülése után sem sikerült gyorsforgalmi utakkal összekötni az ország történelmi tájegységeit, a Kárpátokat egyetlen autópálya sem szeli át. Románia keleti, moldvai országrészében eddig egyetlen kilométernyi autópálya sem épült. 

A Keleti-Kárpátokat a Gyergyói-medencénél átszelő, Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő (és a Moldovai Köztársaság határáig vezető) A8-as autópálya megépítése már egy évtizede szerepel Bukarest távlati tervei között. Öt évvel ezelőtt Romániának sikerült felvétetnie a transzeurópai közlekedési hálózatba a Temesvár-Szászsebes-Torda-Marosvásárhely-Iași-Ungheni (Moldovai Köztársasági) útvonalat, így a pályaépítésre (ha egyszer elkezdődik) immár európai támogatást is felhasználhatnak. Románia még mindig csak 763 kilométernyi autópályával rendelkezik és egyelőre még a fővárosát sem sikerült bekapcsolnia Európa gyorsforgalmi úthálózatába. 

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?