banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Kárpát-medencei magyar agrárium: melyek a legnagyobb kihívások?

Huszadik alkalommal rendezték meg a Magyar–magyar gazdatalálkozót szombaton az aradi Expón, a 30. kiadásához érkezett Agromalim nemzetközi mezőgazdasági vásár és szakkiállítás keretében. A rendezvény a magyarországi földművelésügyi minisztérium és agrárkamara, illetve a romániai és más Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek képviselői közti információ- és tapasztalatcserét szolgálta az elmúlt évtizedekben. A földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozók az európai uniós agrárpolitikáról, az ágazatot érintő újításokról, a precíziós vagy intenzív gazdálkodásról szerezhetnek első kézből információkat – hangoztatták az esemény jelentőségét a résztvevők.

Húsz évvel ezelőtt a magyar agrárium és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete úgy gondolta: Arad legyen az a stratégiai pont, ahol évente találkozhatnak a környék és a Kárpát-medence magyar gazdaszervezeteinek képviselői, hogy kialakítsanak egy közös mezőgazdasági stratégiát – idézte fel ifj. Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke.

A rendezvény évről évre fejlődött, és jelentősége is nőtt. „A 2021–2027 közötti európai uniós agrárpolitika alapjait most fektetik le, és nekünk nagyon fontos, hogy első kézből értesülhetünk a változásokról és újdonságokról ezen a fórumon” – tette hozzá.

Üdvözölte a résztvevőket Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, aki szintén az információhoz való gyors hozzájutás fontosságát emelte ki. „Az aradi gazdák versenyelőnyben vannak, hiszen elsőkként tudják meg, hogy mi a jövő” – fogalmazott.

Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara a kettős jubileum – a 30. Agromalim és a 20. magyar gazdafórum – apropóján a gyümölcsöző román–magyar gazdasági kapcsolatokat emelte ki. „Számunkra öröm, hogy húsz éve mi láthatjuk vendégül ezt a találkozót, mert ez is hozzájárult a kiállítás sikeréhez. Büszkék vagyunk erre a partnerségre, aminek köszönhetően a magyar és a romániai kiállítók együttműködése is javult. Ma már a külföldi kiállítók között a leghangsúlyosabb a magyar jelenlét az Agromalimon” – mondta.

Nagy kihívást jelent a világ kormányainak, hogy a növekvő népességgel együtt megváltozó igények közepette hogyan tudnak biztonságosan minél több élelmet előállítani – fejtette ki a gazdatársadalom felértékelődését hangsúlyozó beszédében Farkas Sándor, a magyar Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. Szerinte az édesvíztartalék a következő évtizedekben stratégiai fontosságú lesz, és az élelmiszer, illetve annak előállítása is kulcsfontosságot kap. Bár a bruttó hazai termék felét a gazdák adják, Farkas Sándor szerint az agrárium megbecsülése, társadalmi elismertsége nincs azon a szinten, amit megérdemelne, és ezen változtatni kellene.

Kulcsár László, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) alelnöke ezzel szemben arról beszélt, hogy 2010 után, a Fidesz–KDNP kormányra kerülése után paradigmaváltás történt, és a gazdatársadalom kormányzati tényezővé vált Magyarországon. „Egyre több termőföld jutott a magyar gazdáknak, és a vidék Magyarországa megkerülhetetlen tényezővé vált. Létrehoztunk egy modern agrárkamarai törvényt, és a MAGOSZ továbbra is kovásza maradt az agrárkamarának” – hangsúlyozta.

A jövő kihívásai között említette a termelés hatékonyságának növelését, a költségek csökkentését, és nagyobb területek bevonását az öntözésbe. Kulcsár László szerint a „magyar módszer”, a precíziós gazdaság egyre elterjedtebb, és sokan választják a mezőgazdaságban a high tech technológiát, ami azt jelzi, hogy megerősödtek a gazdák, rendelkeznek forrásokkal, és nő a termelés.

Nő a területalapú támogatás, csökken a vidékfejlesztési alap

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az EP Nemzetközi Kereskedelmi Szakbizottságának (INTA) alelnöke az új Közös Agrárpolitika előírásairól, a mezőgazdasági finanszírozásokról tartott előadást. „Jó hír az erdélyi gazdák számára, hogy növekedni fog a területalapú támogatás értéke a következő uniós költségvetési ciklusban” – közölte az RMDSZ-es politikus.

„A Romániára szabott keret 13,53 milliárd euró, amely 0,6 százalékkal több mint a jelenlegi költségvetési ciklusban. Az már kevésbé jó hír, hogy közel egymilliárd euróval kevesebb a II. pillérre, a vidékfejlesztési támogatásokra előirányzott összeg, a jelenlegi 7,97 milliárd euró helyett 6,75 milliárd eurót kap Románia. Még nincs végleges döntés, rendkívül feszült emiatt a hangulat az Európai Parlamentben, de a tagállamok vezetői között is, nyilván Románia számára elfogadhatatlan, hogy csökkenjen a vidékfejlesztések támogatása” – magyarázta Winkler Gyula.

A képviselő felhívta a figyelmet, hogy azzal is számolni kell, hogy késni fog az új Közös Agrárpolitika alkalmazása. „2021. január elsejéig nem születnek meg azok a döntések, amelyek lehetővé tennék az új Közös Agrárpolitika bevezetését, ezt figyelembe kell venniük az itthoni gazdáknak, de az uniós és hazai politikai döntéshozóknak is. A legfontosabb célkitűzésünk az, hogy a területalapú támogatások kifizetése zavartalan legyen 2021-ben is, biztosítva a támogatások értékének növelését a már leszögezett menetrend szerint – ismertette az elképzeléseket. – Ennek érdekében az Európai Parlamentben minden eszközt megragadunk, hogy nyomást gyakoroljunk az új Európai Bizottságra, hogy dolgozzon ki átmeneti tervet 2021-re, hogy a gazdák időben megkapják a területalapú támogatást.”

Sebestyén Csaba Hargita megyei parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke szerint az, hogy huszadik alkalommal szervezték meg az aradi fórumot, a gazdák részéről az egyesületbe vetett bizalmat jelenti. „Megpróbálunk olyan témákat érinteni, amelyek fontosak a gazdálkodás sikeréhez, és amelyekhez a gazdáknak mindenképp igazodniuk kell – magyarázta. – Mindig aktuális a versenyképes mezőgazdaság megteremtése, de szükséges az is, hogy a mezőgazdaság sokfunkciós legyen, kielégítse mind a környezeti, mind a társadalmi igényeket, hogy vigyázzunk a falvainkra, a gazdáinkra, a falusi emberekre, mert ők azok, akik a vidéket betelepítik.”

Az RMGE elnöke elmondta, hogy az aradi találkozó nemcsak a Kárpát-medencei szervezetek képviselőinek tanácskozása, hanem az országos szakmai szervezet egyik fontos fóruma, a szombati rendezvényt megelőzően pénteken Aradon tartotta soros ülését az RMGE országos vezetősége.

Magyarok kenyere: négy szervezetet támogatott az AMMGE

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete összesen 400 kilogramm lisztet adományozott a Magyarok Kenyere-program keretében négy arad megyei civil szervezetnek: a kisiratosi Pio Aya Gyermekotthonnak (amelyet a dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet), a tornyai Pro-Pir-Kult Egyesületnek, az aradi Katalin Egyesületnek és a Máltai Segélyszolgálat Arad megyei szervezetének.

A búzát közel 25 Arad megyei gazda ajánlotta fel, és az ebből őrölt lisztet kapják meg a szervezetek. Ifj. Zágoni-Szabó András AMMGE-elnök jelképesen egy-egy kenyeret nyújtott át a rendezvényen, de a héten az adományokat is eljuttatják.

Kapcsolódók

Kimaradt?