Tovább csökkenhet a kínálat az uniós szén-dioxid piacon, erősítve a kvótaár növekedési tendenciáját, és fokozva ezzel az érintett cégek pénzügyi kitettségét a Deloitte szerint.

Az Európai Unióban a térítésmentesen kiosztható emisszió-kereskedelmi egységek kiosztását az Európai Bizottság határozza meg mind a 12 000 emisszió-kereskedelemre kötelezett létesítményre egyénileg. Bár már javarészt ismertek a IV. kereskedési időszak kiosztási szabályai, bizonyos tényezőkről még tárgyalások folynak. Ezek közül a két legfontosabb a referenciaértékek éves csökkenési mértéke, illetve, hogy szükséges lesz-e alkalmazni az ágazatközi korrekciós tényezőt, ami a fűnyíró elv mentén egységesen csökkentheti a kötelezetteknek terítésmentesen kiosztható kvóták mennyiségét. Mindez azt jelenti, hogy a kínálat az Európai Uniós szén-dioxid piacon tovább csökkenhet, erősítve a kvótaár növekedési tendenciáját és tovább fokozva ezzel a cégek pénzügyi kitettségét - áll az elemzésben.

A Deloitte szerint az érintett vállalkozások számára elkerülhetetlen a működési hatékonyság növelése, az egyes iparágaknak megfelelő megújulók bevezetése, az energiahatékonyság fokozása és adott esetben az új gyártási-termelési technológia bevezetése. Ennek komoly költsége van, de a források különböző európai uniós támogatási rendszereken keresztül, vagy például az EIB Innovációs Alapja révén - részben - előteremthetőek - ismerteti a cég közleménye.

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése. A 2005-ben létrehozott rendszerben az érintett erőművekre és gyárakra meghatároznak egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért "cserébe" szennyezhetik a levegőt. A kvótákért aukciók keretében fizetniük kell (egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi), a fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják. Bizonyos körben ingyenes kvótákat is kiosztanak.