Az első negyedévben 5,5 milliárd lejes deficittel zárt a költségvetés, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,54 százalékát jelenti. A tavalyi év hasonló időszakára 4,46 milliárd lejes deficitet regisztráltak, ami a GDP 0,48 százalékát tette ki – derült ki a pénzügyminisztérium csütörtökön közzétett adataiból.

A múlt hónapban 5,2 milliárd lejes volt az államháztartási hiány (a GDP 0,51 százaléka). Az idei év első három hónapjában a konszolidált államháztartási bevételek 74,7 milliárd lejt, azaz a GDP 7,3 százalékát teszik ki, szemben a 2018-ban jegyzett 7 százalékkal. A bevételek 12,5 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest.

Az előző év első három hónapjához képest a biztosítási járulékok (+21,9 százalék), a jövedéki adóból származó bevételek (+16,8 százalék) és az áfabevételek (+ 14,8 százalék) esetében regisztráltak növekedést idén.

A pénzügyminisztérium szerint a biztosítási járulékokból származó bevételeket befolyásolta a foglalkoztatottak számának növekedése, a bruttó átlagkereset és a minimálbér emelése, valamint a társadalombiztosítási járulékok átruházására vonatozó új jogszabályi feltételek.

Az áfabevételek elérték a 15,3 milliárd lejt az első negyedévben. Az ingatlanokra kivetett adókból és illetékekből származó bevételek 8 százalékkal nőttek. Másrészt 16 százalékkal csökkentek a bér- és jövedelemadó-bevételek, mert 2018. január elsejétől a jövedelemadó-kulcs 16 százalékról 10 százalékra csökkent, és ennek hatásai 2018 februárjától kezdődően érződtek.

Az Európai Unió által kifizetett összegek 3,8 milliárd lejre rúgnak. Az államháztartás kiadásai az év első három hónapjában 80,2 milliárd lejt tettek ki, ami 13,2 százalékkal több az előző év azonos időszakában regisztráltnál.

A személyi jellegű ráfordítások 25,7 százalékkal magasabbak, mint 2018 első három hónapjában, a növekedést az állami szektorban, a 2017/105-ös kerettörvény alapján nyújtott béremelések generálták.

A javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások 18 százalékkal nőttek az előző év első három hónapjához képest. Jelentős növekedés tapasztalható az egészségbiztosítási alap költségvetésében, de az állami költségvetésben is.

A kamatkiadások is 15,5 százalékkal emelkedtek. A társadalombiztosítási kiadások 15 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, elsősorban azért, mert 2018. július elsejétől a nyugdíjpont 10 százalékkal, 1000-ről 1100 lejre nőtt, illetve a nyugdíjasok szociális juttatása 520 lejről 640 lejre emelkedett.

A beruházásokra fordított kiadások, beleértve a tőkekiadásokat, valamint a hazai és külső forrásokból finanszírozott fejlesztési programokhoz kapcsolódó kiadásokat is, 4,9 milliárd lejt tettek ki.

A 2019-es évi konszolidált költségvetés 2,55 százalékos nominális GDP-arányos hiányra épül.