A cégek számára annyira vonzó a havi 2250 lejes foglalkoztatási támogatás, hogy egy ideje csak azokat a személyeket kívánják alkalmazni, akik után jár az állami szubvenció – mutatott rá Kelemen Tibor. A Kovászna megyei Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója ugyanakkor arra hívta fel a vállalkozók figyelmét, hogy „a pénzeszsák aljára értek”, és hamarosan már nem tudják finanszírozni ezt a fajta alkalmazást. 

Kelemen Tibor elmondta, az alkalmazók csak azokat az állástalanokat keresik, akik után jár az szubvenció, vagyis a pályakezdőket, a 45 év fölöttieket és nyugdíj előtt állókat. Bár az állami támogatás a fogyatékkal élők foglalkoztatása esetén is járna, de ezt kevés munkaadó veszi igénybe. Háromszéken idén 600 olyan személyt alkalmaztak már, akik után az állam egy évig, havi 2250 lejes foglalkoztatási támogatást fizet.

Egy személy után tehát egy évig 27.000 lejes szubvenciót kap a vállalkozás, amely viszont nem köteles az összeget mind kiadni fizetésként – mutatott rá Kelemen Tibor. Az igazgató kiszámolta, hogy ha a cég 2080 lejes minimálbéren alkalmaz, ami költségekkel együtt 2120 lejre rúg, akkor is megmarad 130 lej. Ha egy nagyobb vállalat tíz támogatottat foglalkoztat ebben a rendszerben, az ezek után kigazdálkodott összegből megvan még egy másik személy fizetésének fele is.

Kelemen Tibor emlékeztetett, hogy az állami szubvenciót a munkaerő-ügynökség rendelkezésére álló pénzkeret függvényében tudják biztosítani, ami Háromszéken fogyóban van. Ez azt jelenti, hogy ha elfogy az erre szánt költségvetési keretük, a cégek alkalmazási iratcsomóját ugyan iktatják, de támogatást csak akkor kaphat, ha a munkaerő ügynökségnek lesz rá kerete. Például ha a szaktárca kiegészíti a költségvetést, vagy valamely cég visszamondja a támogatási szerződését.

A háromszéki munkaügyi szakember szerint a cégek meg kellene hogy fontolják, hogy piaci alapon, azaz állami támogatás nélkül is alkalmazzanak, hiszen általános a munkaerőhiány, és egyre kisebb az a célcsoport, amelyet a támogatási feltételek között lehet alkalmazni. Kelemen Tibor elmondta, a támogatási szerződések lejára, azaz másfél év múlva tudnak mérleget készíteni, hogy valójában hány munkahely létrehozását eredményezte a szubvenció, és hány esetben alkalmaztak a cégek csak azért, hogy lehívják a támogatást.