Lekerült az Európai Unió napirendjéről a közösségi szintű digitális adó kérdése

Lekerült a napirendről a közösségi szintű digitális adó kérdése az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek keddi döntése értelmében.

Eugen Teodorovici, az EU soros elnökségét ellátó pénzügyminiszter arról számolt be, hogy egyelőre nem tárgyalnak tovább a kérdésről, mivel több tagállam ellenállása miatt hónapokon keresztül nem sikerült megállapodni. A hatályos szabályok értelmében a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak adópolitikai ügyekben egyhangú szavazással kell döntenie, márpedig Dánia, Finnország, Írország és Svédország kedden is megvétózta a kezdeményezést. Elmondta, arra fognak koncentrálni, hogy közös álláspontra jussanak egy globális szintű egyezményről a digitális nagyvállalatok megadóztatása érdekében, amelyről 2020-ban születne megállapodás a tervek szerint.

A fejlett ipari államok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelenleg ilyen egyezményen dolgozik az internetes cégek adóelkerülésének minimalizálása érdekében. Teodorovici kiemelte: ha az OECD-reform elbukik vagy halasztást szenved, akkor az EU újra napirendre veszi az ügyet.

Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos "sajnálatosnak, elszalasztott lehetőségnek" nevezte azt, hogy nem tudtak kompromisszumra jutni a tagállamok, mindazonáltal hangsúlyozta, a tervezet még nem "halott", és visszatérnek a kérdésre jövőre, amennyiben nem sikerül tető alá hozni a globális megállapodást. Az Európai Bizottság javaslata értelmében a digitális cégeknek ott is adózniuk kellene, ahol a nyereségük keletkezik, nem csak ott, ahol a központjuk van.

Hasonló adót egyes tagállamok, például Ausztria, Franciaország és Olaszország már bevezettek nemzeti szinten, vagy ezt tervezik. Az Európai Bizottság nemrég javaslatot tett arra, hogy a tanács az adópolitika bizonyos területein is térjen át a legtöbb egyéb szakpolitikai téren már jelenleg is alkalmazott minősített többségi döntéshozatalra, a tagállamok többsége azonban ezt ellenzi.

Elvileg nem lenne bonyolult az áttérés, miután a lisszaboni szerződés lehetővé teszi az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás területeinek kiterjesztését, ehhez azonban elengedhetetlen a tagállamok egyhangú döntése. A minősített többségi szavazásokon elegendő, ha a tagállamok 55 százaléka támogat egy adott javaslatot, amennyiben összesített népességük kiteszi az Európai Unió 65 százalékát.

banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kapcsolódók

Kimaradt?