Nagyon nincs rendben, hogy a kormány beleszól abba, mikor emeljen bért a magánszektorban tevékenykedő vállalkozó – mondta a Kovászna megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének alelnöke, Kádár Rezső, aki faipari klasztert is vezet. A vállalkozó szerint fizetéseket akkor lehet emelni, ha a feltételek adottak ehhez, és nem akkor, amikor a kormánynak pénzre van szüksége a hatalmas költségvetési hiány miatt.

A munkaügyi miniszter november elején jelentette be, hogy december elsejével növelik a minimálbért. Decembertől az országos bruttó minimálbér 2080 lej lesz (kézbe 1263 lej), a felsőfokú végzettségűeknek és a legkevesebb 15 év szakmai tapasztalattal (régiséggel) rendelkezőknek pedig 2350 lej (kézbe 1413 lej). A minimálbéremeléssel egy év alatt a kormány 3,2 milliárd lejes plusz bevételre tesz szert. A Ziarul Financiar adatai szerint jelenleg 2,1 millió alkalmazott kap minimálbért, ebből 785 ezren több mint 15 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Az állam a megemelt bér következtében egy alkalmazott után 864, illetve 990 lej adót és illetéket szed majd be a jelenlegi 781 lej helyett.

Interjú a Kovászna megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének alelnökével, Kádár Rezsővel.

Hogyan értékeli a kormány döntését?

Nem csak én állítom, hanem nagyon sokan, hogy a minimálbéremelés a hatalmas költségvetési hiánynak szól (a harmadik negyedév végére 16,8 milliárd lejre nőtt a költségvetés hiánya, ez 10 milliárd lejjel több, mint tavaly ugyanebben a periódusban, szerk. megj.). Ezzel a lépéssel a kabinet a deficitet szeretné enyhíteni, amit ő maga generált. És mindezt úgy akarja megoldani, hogy beleszól a piaci döntéseinkbe. Az még rendben van, hogy emelni kell a fizetéseket, de az már nincs, hogy az állam megszabja, mikor kell ezt megtennünk.

Gond az is, hogy a döntést nem előzte meg reális konzultáció a vállalkozói szférával. A döntés egyoldalú volt. Ráadásul azt követően érkezett, hogy a kormány taccsra tette a vállalkozói szférát azzal, hogy a közszférában nagyon megemelte a fizetéseket, és egyenlőtlen konkurenciát teremtett.

Mit jelent az, hogy konzultáció nélkül hozta meg a kormány a döntést?

Nincs valós konzultáció, vagy ha igen, mindössze formális. Pár szervezettel történnek egyeztetések, és nem kizárt, hogy ezek kormányközeliek. Látszik, hogy nem mérték fel a gazdasági szféra fizetőképességét, hanem csak fejetlenül emelik a minimálbért a költségvetési hiány miatt.

A hazai kis- és középvállalkozók fel vannak készülve a minimálbéremelésre?

A kérdést inkább másként tenném fel. Egy vállalkozás az üzleti terv alapján működik. Ez azt jelenti, hogy kikalkuláljuk a költségeket, kiadásokat, a bevételekkel és azt, hogy mekkora fizetést tudunk adni az alkalmazottainknak. Romániában egyszerűen nem lehet számolni, annyira gyakran változnak a törvények. A béremeléssel úgy lehet tartani a lépést, ha megemeljük a termékek, a szolgáltatások árát. Csakhogy például a faiparban hosszú távú szerződések vannak, amelyeknek feltételeit nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra megváltoztatni. Pénzügyi év közben nem lehet módosítani a játékszabályokat.

Romániában törvény tiltja, hogy fiskális év közben olyan döntéseket foganatosítsanak, amelyek befolyásolják az adózást. És éppen a kormány az, aki fittyet hány a törvényre. Nincs hatástanulmány, nem jelzik időben a módosításokat, nincs valós konzultáció. Hangsúlyozom, elfogadhatatlan, hogy a kormány beleszól abba, mikor emeljük a béreket. Nagyon nincs rendben, hogy a kormány beleavatkozik a piac struktúrájába.

Sokak fejében felmerülhet a kérdés, hogy miért nem mond le a cégtulajdonos egy kis profitról azért, hogy a munkások fizetésére több jusson.

Mi nem multinacionális cégeket képviselünk, hanem hazai vállalkozásokat. A hazai faiparban például az egyik nagy hiányosság a technológia, a vállalkozásoknak egyszerűen nincsen pénzük fejlesztésre. Ugyanakkor egyre nagyobb a munkaerőhiány, nem beszélve a képzett munkaerőről, tehát égető szükség lenne arra, hogy technológiát fejlesszünk.

Kéne növelnünk a termelékenységünket, a profitot, hogy legyen, amit visszafordítani fejlesztésekre. Lejártak azok az idők, amikor a vállalkozó első évben már terepjáróval járt, és az ötödik házát építette. Most egyszerűen vissza kell forgatni a profitot ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk legalább a belföldi piacon, és akkor még nem is érintettem a külföldi piacot.

A szerződéseket amiatt bukjuk el például a faiparban, hogy nem vagyunk eléggé versenyképesek, hatékonyak. És minderre rátevődik, hogy a kormány beleszól a nyersanyagárakba, befolyásolja a piaci árakat, eladja a feldolgozatlan nyersanyagot külföldnek, a hazai vállalkozók pedig anélkül maradnak, kénytelenek importálni. Röhej, hogy mi történik.

Mely ágazatok fogják a faiparon kívül megérezni a minimálbéremelést?

Elsősorban azok a vállalkozások fogják az intézkedést megsínyleni, amelyek kézi munka segítségével szériatermékeket állítanak elő, gondolok itt például a textiliparra, a fémiparra. Ezek azok az ágazatok, amelyek nem tudtak lépést tartani a technológia-fejlesztésekkel. Elképzelhető, hogy a hazai szolgáltatások is megszenvedik az emelést. Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy emelni kell a béreket, hanem arról, hogy nem a vállalkozó dönt arról, mikor tegye ezt, hogy mikor adottak hozzá a feltételek. Az állam a legnagyobb szipolyozónk, rengeteget fizetünk neki adó formájában. (A román állam a bruttó fizetés 41 százalékát szedi be adó és járulékok formájában, Magyarországon például ez az arány 33 százalék, szerk. megj.)

Egyes elemzők szerint akár hátrányosan is érintheti az idősebb munkavállalókat az, hogy nagyobb lesz a minimálbér azok esetében, akik több mint 15 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

Attól függ, hogy milyen felkészültségű munkásra van szüksége a vállalkozásnak. Ha tapasztalt munkaerőre van szükség, akkor ez a helyzet nem áll elő. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy inkább a kezdőket fogja a munkaadó előnyben részesíteni. A vállalkozók egyébként már eleve próbálnak odafigyelni azokra az alkalmazottakra, akiknek ekkora régiségük van.

Elképzelhetőnek tartja, hogy munkahelyek fognak megszűnni a minimálbéremelés miatt?

Minden ilyen lépéssel szűnnek meg munkahelyek, ez bizonyított tény. Mert nem mindenki tudja drágítani a termékeik, és belefoglalni a plusz költséget az áruba, gondolok itt például a hosszú távú szerződésekre, amelyeknek a feltételeit nem lehet megváltoztatni. A gyengén fejlett régiókat, ahol sok a minimálbéres állás, biztosan negatívan fogja érinteni az emelés.

Székelyföld a statisztikai adatok szerint nem tartozik a fejlett régiók közé...

Pontosan. Nem beszélve arról, hogy Székelyföldön a külföldi munkalehetőség után Brassónak hatalmas munkaerő-elszívó hatása van. Akkora konkurenciát jelent számunkra, amit nem tudunk kivédeni.

A minimálbéremelésen kívül sok más reális megoldás létezik arra, hogy segítsük a hazai munkásokat. A kormány például nagyot segítene a hazai faiparnak, és ezzel az ott dolgozó munkásoknak, ha specifikus pályázati lehetőségeket biztosítana technikai fejlesztésekre, ha leállítaná a rönkexportot, ha támogatná a minél nagyobb hozzáadott értékkel előállított termékek gyártását. De ezen túlmenően: túl nagyok az adók, olyan szintű adóterhek vannak, mint a fejlett országokban, ami már csak azért sem méltányos, mert nem ugyanaz a vállalkozói szféra, a tapasztalat, mint idehaza. Nyugat-Európában regionális szinten eltérő, specifikus fiskális döntéseket hoznak, ez Romániában teljesen hiányzik. Meg kéne szüntetni a centralizációt, több döntést kellene átadni a régióknak.