Visszaküldte megfontolásra a parlamentnek Klaus Johannis román elnök a fekete-tengeri gáz kitermelését szabályozó törvényt, amelyet július elején fogadott el a bukaresti törvényhozói testület.

Johannis kifejtette: olyan szabályozásra van szükség, amely hosszú távon méltányosan osztja el a hasznot az állam és a beruházók között és képes hosszú távú együttműködést teremteni a felek között. Johannis szerint azért kell felülvizsgálni a jogszabályt, mert hosszú távon stabil és kiszámítható szabályozásra van szükség az ágazatban, az elfogadott jogszabály ugyanis ezt nem teszi lehetővé az elnök szerint.

A parlament a fekete-tengeri földgáz kitermelésében érdekelt befektetők számára szigorított formában fogadta el jogszabályt, miután Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök kifogásolta, hogy a földgáz kitermeléséből Románia számára nem származik elég haszon. Ezért a parlament megszavazta, hogy a kitermelt gáz mennyiségének függvényében úgynevezett progresszív adózást vezetnek be. A befektetők akkor bírálták ezt a lépést.

 A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak, amelyekből a hatóságok becslése szerint Románia évi 18-20 milliárd köbméterre növelheti a jelenlegi 11 milliárd köbméter éves földgázkitermelését.

Az egyik talapzat a Neptun, amelyet az amerikai Exxon és az osztrák OMV Petrom termelhet ki. A befektetőknek a jogszabály alapján az idén kell döntést hozniuk arról, hogy megkezdik-e a nyersanyag felszínre hozását.

A fekete-tengeri földgázról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt február elején Bukarestben, és bejelentette: 2022-től lehetőség nyílik jelentős mennyiségű fekete-tengeri gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.