A Mátyás-szoborcsoport a kolozsváriak mentális térképén a város köldöke, ami köré az útvonalak feltekerednek. Minden kezdő kolozsvári elsőként azt tanulja meg a városról, hogy találkozót a lónál vagy a ló farkánál a legjobb adni. Ha csak a közelmúlt eseményeit vesszük számba, onnan indult sok tüntetés (a Verespatak-ügyben vagy az igazságügyi törvény-módosítás ellen), szobor előtt szokás flashmobozni is (lásd a legutóbbi Musai–Muszáj akciót), újabban a korcsolyázók is akörül keringtek, akárcsak a Kolozsvári Magyar Napok koncertező közönsége. A Mátyás-szobrot logóként a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) foglalta le, és ehhez hűen a diáknapi felvonulásnak is ez a kiindulópontja. De a legemlékezetesebb talán az 570 lampionnal megünnepelt Mátyás-szülinap volt 2013-ban, és az, ahogyan a király és a lova is megszólalt 2014-ben.

A Mátyás-szoborcsoport Kolozsvár emblémájaként már az 1890-es évek végén megjelent képeslapokon, mielőtt végső formáját, helyét elnyerte volna. Cikkünkben képeslapokat, fotókat és plakátokat gyűjtöttünk össze, hogy közelebbről megvizsgáljuk azt, ahogyan az emlékmű felbukkant a város vizuális képzeletében, és azóta is verhetetlen eleme maradt a Kolozsvár-imázsnak. Fontos szó itt a képzelet, hiszen a képeslapok nemcsak kordokumentumok, és kiváló jelzői a változásoknak, hanem arról is árulkodnak, hogy melyik korban mit szeretnének a leginkább megmutatni vagy elrejteni a városból, mi számít emblematikusnak. Azt, hogy mi legyen egy kép előterében vagy a középpontjában, elsősorban a vágyaink, véleményünk, értékeink hatása alatt levő belső képeink határozzák meg (netán politikai ideológiák). A képzeletünkben megszülető képekhez képest a tér adottságai másodlagosak.

A cikk szerzője, Blos-Jáni Melinda a Sapientia EMTE fotóművészet, filmművészet, média szakának adjunktusa, az Erdélyi Audiovizuális Egyesület alapító tagja. Az egyesület célja az Erdélyhez kapcsolódó audiovizuális örökség megőrzése, az archív felvételek, amatőr fotók és filmek szakszerű gondozása, illetve népszerűsítése. A cikk történeti szakértője: Lupescu Radu. Az itt közölt képeslapok Lupescu Radu, Gergely Balázs, Sztranyiczki Mihály, az Octavian Goga könyvtár, a Fortepan, és a Minerva Archívum gyűjteményéből származnak. Az íráshoz kapcsolódóan #Mátyás575 és #MatiaCorvin575 hashtaggel képgyűjtés indult a Facebookon. Az Erdélyi Audiovizuális Archívum közreműködésével a Maszol több képválogatást is közölt, ezek itt, itt és itt böngészhetőek.