farsangtemetés

„Jaj, Illyés! Sütni es kéne, de tégedet még siratni es kéne”- alcsíki farsangbúcsúztatókon jártunk

Farkas Endre 2021. február 14., vasárnap, 19:37

A farsangfarka a farsangi időszak leglátványosabb, legmozgalmasabb, mókával, mulatsággal zajló utolsó napjait jelenti. Bár ebben az évben nem tudtak közös rendezvényen találkozni a Hargita megyei farsangoló csoportok, a legtöbb településen megtartották a farsangtemetés eseményét. A rendhagyó módon megszervezett XXIX. Hargita Megyei Farsangbúcsúztató csíkszentkirályi és menasági helyszínein jártunk. (Fotók: Gábos Albin)

A csíkszentkirályi fiatalokat a járványhelyzet sem akadályozta meg abban, hogy ha csonka formában is, de megtartsák a hagyományos farsangbúcsúztatót.

Rövid időre benépesült a csíkszentkirályi templom előtti tér, amelyet 2001 óta díszít Szent István király egész alakos szobra.

A helyi fúvószenakaron semmi sem múlott. A hidegben és havazásban is lelkesen vezették fel és zárták le az eseményt.

A Csíkszentkirályi Vadrózsa Néptáncegyüttes fiatal táncosai.

A nap egyik főszereplője, Illyés. A farsangtemetés egyik humoros jelenetében a szalmabábu fölé siratóasszonyok hajolnak, és kezüket tördelve, jajveszékelve vesznek búcsút tőle.

"Jaj, Illyés! Sütni es kéne, meszelni es kéne, de tégedet még siratni es kéne". A csíkszentkirályi farsangtemetés szokását a kommunizmus idején is éltették. Titokban, udvarokba zárva tartották meg a tiltottnak számító eseményt, amelyet 1990 után tudtak ismét a falu köztereire kivinni.

Víg énekszóval vonult a farsangi "kalaksis" Pottyondról Menaság központja felé. A menetben mindenkinek jól meghatározott helye és szerepe van, emlyet a mai napig megtartanak. A régi időkben minden falurész külön vonult, ám újabban egy menetoszlopot alkotnak a tízesek.

Pihenő az egyik állomásnál. A farsangosokat a falu lakossága több helyszínen is megtiszteli, vendégül látja. Ezeknél a megállóknál a menetoszlop táncosai számára a zenekar húzza a talpalávalót, ők pedig jókedvű tánccal hálálják meg a felajánlott ételeket és italokat.

A maszkosok feladata a bámészkodók ijesztgetése, tréfás riogatása. A gyerekeket kinyújtható fa fogókkal igyekeznek nyakon csípni, ám az asszonyok sem mindig ússzák meg a termékenységi rituálék nyomait őrző ölelgetést.

A Csontkirály végig a középpontban volt.

A zenekar vezeti a farsangosok menetét. A résztvevők hangos énekszava régebben a bálba hívogatás szerepét is betöltötte.

Ezért a molesztálásért még senkit nem jelentettek fel. "Víg farsangi napokat!" - hangzik el a maszkok mögül egy nap talán ezerszer is.

A kulcsszereplők egy része szekéren utazik.

A "lusták szekerét" annak idején lovak, vagy ökrök tolták (!), utasai a falu szorgalmasabb emberei közül kerültek ki, akik tréfából vállalták a "szégyent", hogy nem tették meg az utat gyalogosan.

Néha igazítani kellett a felszerelésen. Az elhaladó autósok ritkán úszták meg "fertőtlenítés" és felemelt ablaktörlők nélkül a menettel való találkozást.

Ezen a napon a "falu csúfjai", a vénleányok is kedvükre kitáncolhatják magukat.

A farsangtemetés egyik zárómomentuma, a "zsidóvecsernye". Ez Konc király és Cibere vajda küzdelme után a Cibere vajdához való csatlakozást jelenti. Ezzel tudomásul veszik a mulatozás végét. Szertartáshoz illő csendben a vezető a zsidóvecsernye szövegének mondásába kezd, amelyet a férfiak letérdelve utána mormolnak.

Farkas Endre összes cikk

Az Ön adatainak védelme fontos a számunkra!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságot, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.