Októberben ünnepelte 80. születésnapját Szabó-Orbán Olga, kolozsvári születésű olimpiai ezüstérmes és világbajnok vívó, akinek élete jelentősen különbözött kortársaiétól: az 1950-es ével közepétől sportolóként beutazta a világot. Vívókarrierjének mozzanatait családja fotókból és újságcikkekből álló albumokba gyűjtötte. Ezek közül kettőnek az 1980-as években nyoma veszett, de csodával határos módon előkerültek a Szabadság napilap szerkesztőségében 2010 körül. Ezek felhasználásával készült el 2011-re az életét bemutató monográfia, így váltak ezek a történetek családi ereklyéből közkinccsé.

A cikk a Maszol és az Erdélyi Audiovizuális Archívum Időutazó című közös sorozatának része. Az Erdélyi Audiovizuális Archívum célja az erdélyi és Erdélyhez kapcsolódó audiovizuális örökség megőrzése, az archív felvételek, amatőr fotók és filmek szakszerű gondozása. Megmentendő, megőrzendő archív képekről (fotó, film, videó) itt lehet értesíteni az archívum munkatársait, a már digitalizált fényképek online adatbázisa pedig a rekollekt.ro oldalon érhető el.

A könyvben közzétett fényképanyagban vannak egyedi értékű sajtófotók, ugyanakkor a bajnoknő számos fényképet tárt nyilvánosság elé a családi albumokból is – az örömteli pillanatokról. A sporttörténeti kutatás szempontjából ezek a képek igen fontos mondanivalót hordoznak, hiszen lehetőséget adnak az 1950-es-’60-as évek vívóéletének vizualizálására. Láthatjuk, milyen volt a vívóversenyek helyszíne, a pást világa, a versenyfegyverek. De ugyanakkor felbukkannak azok az arcok is, akik csapattársként, barátként vagy ellenfélként ott voltak Orbán Olga mindennapjaiban közel harminc éves karrierje során.

Orbán Olga 1938. október 9-én született Kolozsváron. Sorozatos hazai és külföldi sikerei után 1956-ban, tizennyolc évesen nevezték a Melbourne-i olimpiára, ahol ezüstérmes lett. Hat évvel később, 1962-ben Buenos Airesben nyerte el egyéniben a világbajnoki címet, éppen akkor, amikor a romániai sportvezetés támogatása nélkül, saját szakállra, edző nélkül utazott ki egyik csapattársával. A román válogatott – Szabó-Orbán Olgával a soraiban – 1969-ben lett világbajnok. Sikerei ellenére a korabeli romániai sportsajtó nem mindig ünnepelte, előfordult az is, hogy „sztárkodással” vádolták.