Társasjátékozni mindenki tud – gondolhatnád, de valójában tudod, milyen a jó játék? Tudod, mi minden készséget fejleszt a szórakozáson kivül? Vagy azt, hogy érdemes kezelni, ha valaki csal a játékban? Szülőként gondolkodtál már azon, mikor és milyen játékkal játszatok együtt? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Kubuk csapatával, akik elhívatott hirdetői annak: a társasjátékozás minőségi együttlét és minden pillanatában élmény. Danikó Angyalka, Molnár Kriszta és Rákossy Ágnes válaszolt a kérdéseinkre. 

– Miért jó társasjátékozni?

– A legfontosabb ok, hogy szórakoztat és kikapcsol. Kicsit kiragad a hétköznapi életünkből, gondolatainkból, és egy olyan világba kalauzol, ahol más szabályok szerint működnek a dolgok, és a döntéseinknek azonnal és fájdalommentesen láthatjuk a következményeit. Nem mellékesen nagyon sokféle módon fejlődhetünk ezáltal.  

Társasjátékozás közben minőségi időt tölthetünk családunkkal vagy barátainkkal, amikor mindenki kicsit leteheti a telefonját, és létrejön egy közös tér és nyelv, amit maga a játék teremt meg. Mindig kíváncsisággal tölt el, hogy egy új társasjáték mit tartogat, milyen élményben lesz részünk, mit tudunk meg másokról és önmagunkról azokban a helyzetekben, amiket a játék teremt.

– Milyen a jó társasjáték?

– Az a jó társasjáték, ami az adott pillanatban élményt tud adni. Ez mindig függ a társaságtól, tapasztalatszinttől, ízléstől és az aktuális környezetbeli körülményektől. Sokan mondják, hogy nem szeretnek társasozni, viszont mi úgy gondoljuk, hogy a rengetegféle játéktípusból biztosan van olyan, amit szeretnének, csak időt kell szánni, hogy megtalálják a megfelelőt. Van, aki a rövid játékokat szereti, van, akinek a téma a fontos, van, akinek a játékban lévő mechanizmusok, van, aki azt szereti, ha közben ki tud szúrni másokkal a játékban.

– Honnan ismerhető fel egy minőségi, jó játék?

– Erre sajnos nincs egy egyértelmű képlet. Sok tapasztalat kell, hogy kipróbálás nélkül sejteni lehessen, de még akkor sem lehet biztosra menni. Ennek az is az oka, hogy a jó játék fogalma nagyon szubjektív. Például a felkapott játékok sem jelentenek egy biztos szempontot, mert ezeknél gyakran csak a marketing jó. Mi igyekszünk csak olyan játékokat értékesíteni és vinni az eseményeinkre, amit kipróbáltunk és szerintünk jók.

– Milyen készségeket, képességeket fejleszt a társasjátékozás?

– Rengeteg dolgot fejleszt a társasjátékozás, mind logikai, mind érzelmi szinten. Például: szociális készségeket, kooperációt, türelmet, nyelvi készségeket, koncentrációt, stratégiaalkotást, memóriát, kreativitást, logikai gondolkodást, időmenedzsmentet, finommotorikus mozgást, problémamegoldást, kommunikációt, empátiát, a szabályok betartását, kritikus gondolkodást, döntéshozatalt, kitartást, általános ismereteket, stresszmenedzsmentet.

– Milyen alapvető különbségek vannak a gyerekeknek, illetve a felnőtteknek készült társasjátékok között?

– Sokan azt gondolják, hogy amelyik játékon azt írja, hogy 6+, az nem játszható már 10 éves gyerekkel vagy felnőttel. Szerintünk pedig ez a 6 éves korhatár kb. az, ami fölött már szinte minden játék ugyanúgy élvezhető a 6 évesnek, mint az időseknek.

Ez alapján, amit mi gyerekjátéknak nevezünk, az inkább 6 év alattiaknak ajánlott játékok. Ezek többnyire rövidek, nagyon egyszerűek és általában egy készségre fókuszálnak, pl.: finommotorikát, memóriát, reflexeket fejlesztő játékok.

– Melyik a legkisebb kor, amikortól már a gyerekek is játszhatnak társasjátékokkal? 

– Mi 2-3 éves kortól javasoljuk, hogy érdemes próbálkozni, de ez mindig függ a gyerektől is. Ha még nincs érdeklődése erre, akkor érdemes picit várni, nem kell erőltetni. Nem kell lemondani a társasozásról az első néhány türelmetlen vagy ráunt játék után, mi hisszük azt, hogy ez tanítható. Időre van szükség, hogy a gyerek is megtalálja azt a rétegét a játékoknak, amit ő szeret, és az is fontos, hogy a szülő is része legyen a foglalkozásnak, ne csak odategye játszani a gyereket. Fontos megjegyezni, hogy a társasjáték-dobozon feltüntetett korosztály inkább csak irányadó, nem mindig jelent garanciát. 

– Milyen társasjátékokkal kezdhetjük a gyerekek bevezetését a társasjátékozás világába?

– A gyerekek bevezetése a társasjátékozás világába nagyban függ az érdeklődési körüktől és az életkoruktól. Kisebbeknél érdemes olyan játékokkal kezdeni, amelyek fejlesztik a finommotorikát, a memóriát vagy kooperatívak, így a versengés helyett az együttműködés kerül előtérbe.

Fontos, hogy többféle játékot próbáljanak ki, mert minden gyerek más – ami egyiküknek azonnal tetszik, az a másiknak nem biztos, hogy elsőre sikerélményt ad. Ha például egy reflexjátéknál gyorsan kikap, és nem élvezi, nem kell rögtön lemondani róla! Érdemes más típusú játékokat is bevonni, majd időnként visszatérni ahhoz, ami eleinte nehezebb volt. A kudarcélmény fontos része a fejlődésnek, hiszen segít a gyerekeknek elfogadni saját képességeiket és megbirkózni a későbbi kihívásokkal is.

2024 őszétől indítottuk a Skubi iskolás projektünket, amely keretén belül játékmestereink társasjáték órákat tartanak osztályoknak havonta, egy tanterv alapján. Egy tanév során a gyerekeknek alkalmuk van kipróbálni az adott korosztálynak megfelelő játékokat, több kategórián belül. Minden alkalomnak meg van a saját tematikája, például: kommunikációs készségeket, logikus gondolkodást, csapatmunkát fejlesztő játékok, stb. 

– Milyen társasjátékokkal kezdje a „bemelegítést” az a felnőtt, aki korábban még nem nagyon játszott?

– Érdemes ellátogatni egy-egy játékestre, hiszen ezeken az alkalmakon különböző stílusú és típusú játékok elérhetők és kipróbálhatók. Az eseményen a játékmesterek olyan játékokat ajánlanak a kupacból, amelyek jó eséllyel tetszeni fognak a társaságnak a tapasztalatuk, stílusuk és egyéb preferenciáik alapján. Ha valaki szeret otthon kísérletezni, akkor első körben mindenképp a kevésbé komplex játékokat ajánljuk, mint például a partyjátékok. Ha valakinek gyerekkorából ismerősek a dominó, sakk, malom vagy különböző kártyajátékok, akkor érdemes lehet ezekhez hasonló, ismerős mechanizmusokra épülő társasokat választania (pl. a Kingdomino, ami egy dominó alapú családi játék, vagy a Spicy, ami egy egyszerű blöffölős kártyajáték).

Van egyébként több online adatbázis is, ahol olyan információkat lehet megtalálni a társasjátékokról, mint például a komplexitás, mechanizmusok vagy a nyelvfüggőség (pl. boardgamegeek.com).

– Milyen játékokat javasoltok gyerekeknek a vakáció idejére?

– A gyerekeknek szinte bármit, csak játsszanak! Ha felnőttekkel együtt játszanak, akkor lehet picit komplexebbeket is kipróbálni, hisz ilyenkor van idő rá, senki nem siet sehová.

– Milyen utazós, könnyen hordozható játékok vannak?

– Rengeteg utazós játék létezik, amelyek kis csomagolásuk ellenére hatalmas élményt nyújtanak. Sok népszerű társasjátéknak van utazós vagy mini változata. A fémdobozos kiadású játékok előnye, hogy nem kell aggódni a rongálódás miatt, csak bedobjuk a táskába és indulhatunk is. A kártyajátékok különösen jó választás, mert kevés „alkatrészt” igényelnek, és kis helyen is játszhatóak. Utazáskor érdemes olyan játékokat keresni, amelyek gyorsan elővehetőek és nem igényelnek nagy játékteret, így akár egy vonaton, repülőn vagy kávézóasztalon is élvezhetőek.

– Vannak-e olyan játékok, amelyekkel gyerekek egymással, tehát felnőtt nélkül is játszhatnak? 

– Természetesen vannak, fontos azonban figyelembe venni, hogy a gyerekek egymás között másképp játszanak, mint egy felnőttel, aki irányítani tudja a játék menetét. Ezért érdemes egyszerűbb, könnyen érthető játékokat választani nekik ilyenkor. 

– Milyen játékokat javasoltok, amelyekkel a család minden generációja jól szórakozik? 

– Itt a legfontosabb szempont, hogy egyszerű szabályzattal rendelkező játékot válasszunk, hogy egyik generáció képviselője se adja fel közben. Főként az ügyességi, egyszerű absztrakt játékok és a partijátékok szoktak működni ilyen felállásban.

– Társasjáték-estek szervezőiként bizonyára van tapasztalatotok abban, hogyan lehet kezelni: ha valaki csal a játékban vagy nehezen veszít?

– A csalás és a nehezen viselt vereség kezelése érzékeny téma, különösen felnőttek esetében. Ha valaki csal a játékban, érdemes szembesíteni vele, és elmagyarázni, hogy a társasjátékok lényege nem a győzelem mindenáron, hanem a közös élmény. Fontos hangsúlyozni, hogy a csalás nem éri meg, mert így nem csak a játékélményt rontjuk el, hanem az egymás iránti tiszteletet is. Azonban vannak, akik számára ez sem jelent visszatartó erőt. Ilyenkor segíthetnek a kooperatív játékok, ahol mindenki együtt nyer vagy veszít, illetve olyan játékok választása, ahol egyszerűen nincs lehetőség csalásra.

Ha valaki nehezen viseli a vereséget, fontos megtalálni, hogy miben ügyes, és segíteni neki elfogadni, hogy mindenki másban jó. A kooperatív játékok itt is hasznosak lehetnek, mert nem állítják egymással szembe a játékosokat.

Mindkét kihívást – a csalást és a kudarctűrést – legjobban gyerekkorban lehet finomhangolni, ezért érdemes ebbe energiát fektetni. A sokféle játék és a rendszeres társasjátékozás segít fejleszteni ezeket a készségeket. Emellett a többi játékos hozzáállása is kulcsfontosságú: ha a nyertes nem lekezelő, hanem támogatóan viselkedik, az sokat segíthet a veszteség feldolgozásában. Nemcsak veszíteni, hanem nyerni is meg kell tanulni megfelelően.

– Hogyan segítenek a társasjátékok abban, hogy a családtagok minőségi időt töltsenek együtt?

– A közös társasjátékozás remek kapcsolódási pont, egy indok arra, hogy az emberek letegyék a telefonjukat, kikapcsolják a tévét, és valóban egymásra figyeljenek. Egy közös élmény, amelyet együtt élnek meg, és amiről később is lehet beszélgetni. Ha ezt következetesen tesszük, szokássá alakulhat, ami hosszú távon is jótékony hatással van a kapcsolatokra. Sok családban a vasárnap délután a közös társasozásról szól.  

A társasjátékok által megteremtett világ és szabályrendszer önmagában már jó lehetőséget adhat a különböző generációk összekapcsolódására, de akár teljesen idegen emberek számára is. Játékestjeinken gyakran előfordul, hogy addig ismeretlen emberek egy asztalhoz kerülnek, és új ismeretségekre, barátságokra tesznek szert. Olyan is volt, hogy a következő hetekben már együtt érkeztek. Sokkal könnyebb valakivel szóba elegyedni, ha a játék „megköveteli”, mint csak úgy, egy kocsmában, mondjuk.