Erdély olyan, mint a sztaniolbiznisz
Negyedik kiadásához érkezik idén a Taste of Transylvania, ami a gasztronómián túl egyre gazdagabb tartalommal várja a vendégeket. Szeptember 4-7. között várják az érdeklődőket a Gyimesi Skanzenben. Trucza Adorjánnal, a fesztivál alapítójával, és Kozma Mónika társszervezővel, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
– Miért tartják fontosnak, hogy ma, a 21. században külön figyelmet kapjon az erdélyi gasztronómia? Mit szeretnének átadni a látogatóknak a Taste of Transylvania révén?
– Trucza Adorján (TA): Azt hiszem, hogy egy olyan világban, ahol egy erdélyi kisvárosban is minden sarkon található egy pizzázó és hamburgerező, minden korábbinál fontosabb, hogy büszkék legyünk arra, ami a miénk: a saját hagyományainkra és gasztronómiai kultúránkra. Az erdélyi gasztronómia végtelenül gazdag, és nagyon jól lehet modern, 21. századi formában is értelmezni a hagyatékát. Nekünk olyan gyökereink vannak, amire rá lehet oltani új dolgokat, mint a szőlősben – és ez is a feladatunk: itt elismert szakemberek és sokat látott helyi háziasszonyok együtt tudják megmutatni azt, hogy mit is lehet Erdélyből kihozni, és közösen törekszünk arra, hogy lefektessük a 21. századi erdélyi gasztronómia alapjait.
– Miből indult ki a fesztivál ötlete, és hogyan látja most, néhány évvel később, hová jutott el ez a kezdeményezés?
– TA: Azt láttuk, hogy nincs egy olyan közösség, ahol erdélyi, romániai és magyarországi vendéglátósok, szakácsok és más szakemberek találkozzanak, ahol eszme- és tapasztalatcsere tud folyni – márpedig igény már régóta van rá. Egyrészt ennek szándékoztunk keretet adni, valamint ezt egy olyan rendezvény formájában megtenni, ami a gasztronómia iránt érdeklődő egyre népesebb tömegnek is érdekes lehet. Úgy gondoljuk, hogy jó úton járunk, és erre nem csak az évek alatt idelátogató, több mint 15 ezer vendég a bizonyíték, de a szakmától kapott elismerő visszajelzések is. A Taste of Transylvania ma már mozgalom, hiszen nem csak fesztiválokat szervezünk, de könyvet adunk ki és oktatunk is – a Gasztroakadémiánkon már több, mint ezer ember számára tartottunk képzéseket.
– Mitől lesz különleges az idei fesztivál? Milyen újdonságokkal, meglepetésekkel készülnek azok számára, akik tavaly már ott voltak?
– TA: Akár azt is mondhatnám, hogy a hangulat fokozódik, hiszen a látogatók túlnyomó része azt a szövegben és képben is nehezen átadható hangulatot jelölte meg a fesztivál legvonzóbb részének, ami évről évre egyre pezsgőbb és sokszínűbb. Én mindenkinek azt javaslom, fogják fel úgy, mint a nyár utolsó, „kicsekkolós” fesztiválja, ahol már nem számít a beach body, de van rengeteg finomság, hagyományos és különleges fogások, és egy fantasztikus környezet. Idén a világszíntű gasztronómia élvonala is jelen lesz, de számos koncerttel, beszélgetéssel, borkóstolóval a domboldalban egy teljesen autentikus esztenával jelentkezünk, és még értékesebb nyereményekkel tér vissza a tavaly nagy népszerűségnek örvendő krumpliszedés is.
– Tudna példát mondani egy-egy olyan programra vagy vendégre, amelyet különösen nagy örömmel jelentett be az idei évre?
– TA: Az idei év egyik legnagyobb újdonsága, hogy idén már nemzetközi szinten is jegyzett séfek állnak a fesztivál színpadára, többek között a világ legjobb női séfjének tartott Ana Roš, a világ egyik leghíresebb gasztrorégiójából származó Iñaki Bolumburu, és Olaszország legfiatalabb, Michelin-csillagos séfje, Alessandro Ingiulla. Ana Roš már csak azért is példamutató számunkra, mert 2021-ben hazája, Szlovénia viselte az év Európai Gasztronómiai Régiója címet, amit 2027-ben Hargita megye tudhat magáénak. Ha csak egy kis részét el tudjuk érni annak, amit a szlovénok értek el, akkor máris nagy lépést teszünk a felé, hogy Erdély valódi gasztronómiai célponttá válhasson a nemzetközi közönség számára is.
– Miért döntött úgy a Pro Economica Alapítvány, hogy támogatja a Taste of Transylvaniát? Milyen hosszabb távú célokat szolgál ez az együttműködés az önök tevékenységében?
– Kozma Mónika (KM): Az alapítvány fő célja a szülőföldön való maradáshoz való feltételek biztosítása, a családok és vállalkozók gazdasági fejlődésének segítése által. Úgy gondoljuk, hogy az erdélyi léthez, a transzilvanizmushoz szervesen kapcsolódik az erdélyi gasztronómia is, ez identitásunk egyik meghatározó oszlopa. De a fesztivál támogatása nem csak eszmei cél, hiszen szemmel látható gazdasági vetülete is van: a Taste of Transylvania három év alatt az erdélyi vendéglátóipar egyik legfontosabb oszlopává nőtte ki magát. Számos gazdasági szereplő kifejezetten azért csatlakozik a fesztiválhoz, mert olyan nemzetközi szinten is látható felületet biztosít a termékeiknek vagy szolgáltatásaiknak, amely elengedhetetlen a növekedéshez., valamint a kistermelők és kezdő vállalkozások számára biztosít bemutatkozási lehetőséget, amelyek vitathatatlanul mind hozzájárulnak a régió gazdasági folyamatainak élénkítéséhez.
– Mit tanácsolnak azoknak, akik most hallanak először a Taste of Transylvaniáról? Mi az, amit semmiképp nem szabad kihagyni?
– KM: Mivel egy kisebb, butikfesztiválról van szó, itt még elég jól megoldható az, hogy a látogató ne nagyon maradjon le semmiről. Persze van átfedés a programok között, de egy kis odafigyeléssel az érdeklődők bármibe bele tudnak kóstolni. Én idén semmiképp sem hagynám ki a nemzetközi séfek előadásait és főzéseit, minden nap kiülnék a domboldalra csendben csodálni a gyimesi tájat és figyelnék arra is, hogy a lehető legkülönfélébb finomságokat kóstoljam meg, minél több étterem konyhájáról!
– Milyen élményt szeretnének nyújtani azoknak, akik először vesznek részt a fesztiválon? Mire számíthatnak, akik egy napra, vagy akár az egész hosszú hétvégére látogatnak el?
– TA: Aki még nem járt nálunk, annak talán azt a legfontosabb tudnia, hogy a Taste az egy teljesen más életérzés, mint beülni egy étterembe, vagy akár elmenni egy hagyományos zenei fesztiválra. A gyimesi táj lenyűgöző, de azt tudni kell, hogy messze van mindentől, és aki idejön, annak egy picit ki kell lépnie a komfortzónájából. Ez viszont szerintünk egyáltalán nem jelent negatívumot, sőt, ez maga a való élet! A lótaxinál a lónak bizony szaga van és nincs benne bőrülés, Gyimesben nem működnek ötcsillagos hotelek és a fesztivál kapujában sem tudunk szállást adni. De kiváló szálláslehetőségek vannak a közelben, ahova szállítási lehetőséget biztosítunk, és a kényelem helyett egy igazi csodát kap a látogató.
– Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmazni, miért érdemes idén eljönni a Taste of Transylvaniára, mit mondanának?
– KM: Erre általában azt szoktam mondani, hogy „mert jó”! És e mögött nem csak a fantasztikus ételek, a pezsgő hangulat és a mesés táj van, hanem mosolygós emberek, akik itt egy kicsit úgy vannak, mintha egy pár napra Meseországba léptek volna.
– TA: Talán azért, mert ez az a hely, ahol már olyan sokan jöttek rá, hogy Erdély olyan, mint egy sztaniolbiznisz: mindenünk megvan, ami érték, csak át kell tudni csomagolni és érthetővé kell tenni a világ számára, a múltunknak így tud jövője is lenni.
– Van olyan hosszú távú álom vagy cél, amit még szeretnének megvalósítani a fesztivál keretében?
– TA: Mi minden egyes rendezvényünkkel ugyanazért dolgozunk, hogy egy bárki számára érthető, modern, 21. századi erdélyi gasztronómiát építsünk – szakácsokkal, háziasszonyokkal, termelőkkel, kis és nagy támogatókkal és persze a gasztronómia rajongóival. Valószínűleg nem lesz a Taste soha egy óriási fesztivál, de azt már most látjuk, hogy lehet több kisebb – és erre nagyon izgalmas terveink vannak, már a jövő évre is!
KM: A Pro Economica Alapítványnál azt látjuk, hogy a Taste egyre inkább egy olyan motorja tud lenni az erdélyi közösségi életnek, ami kulturális és gazdasági értéket is teremt. Nem csak foodie-k találkozóhelye, de számos gazdasági szereplő is jegyzi a naptárában, ismeretségek, partnerségek és üzletek köttetnek itt. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a mozgalom többet is hoz magával, mint egy rendezvény, és határozottan pozitív hatással van Erdély gazdasági életére is.
(Támogatott tartalom)
CSAK SAJÁT