A kender nemcsak egy növény a sok közül, hanem egy hihetetlenül sokoldalú, élő kultúra kapcsolódott hozzá sokáig. Nagyanyáink idejében még minden valamirevaló parasztcsaládban szőttek-fontak. Azt, hogy a dekoratív levelű ipari kenderből milyen hosszadalmas folyamat amíg fonallá, azt követően vászonná, majd kész ruhává alakul szinte csak beavatottak számára érthető tudományos jellegű előadásnak hat ma már. Jelenleg a szövés-fonás élő kultúrája kihalóban van, és vele együtt a kenderről is megfeledkeztünk.  

Úgy tűnik, nincs minden veszve. A kender és a hozzá kapcsolódó kultúra felelevenítése a célja a július 27. és 29. között immár negyedszer megrendezett kolozsvári kenderfesztiválnak. A péntek a déli 12 órától kezdődő szimpózium jegyében telt, ahol termesztők, feldolgozók, tudományos szakemberek, iparművészek, dizájnerek eszmecseréje zajlott.

A Néprajzi Múzeum (Redut) előadóterme tökéletes helyszín: körös-körül népi kultúrából származó tárgyak, amihez a szimpóziumon kiállított népi motívumos kendervászonból szőtt ruhák tökéletesen harmonizáltak. Nem kell hozzá gyakorlott szem, hogy lássuk, az előadók-meghívottak, vagy épp csak az előadásokra ellátogatók között is sokan – stílszerűen az alkalomhoz, na és persze termékreklámként, természetes, len-kender alapanyagokból szőtt egyedi ruhákban jelentek meg.  

A szimpózium több előadásában is elhangzott, miszerint a kender amellett, hogy a legsokoldalúbban felhasználható ipari növény, Erdély-Románia ősi, nélkülözhetetlen alapnövénye volt. Talán azt is kevesen tudják, hogy a hazai kenderfajták rosttartalmuk és terméshozamuk alapján a világ legjobbjai közé tartoznak.  Élő, mindennapokban megélt kultúra kapcsolódott hozzá. A növény minden részét felhasználták: rostjából elnyűhetetlen ruhaanyag készült, magjából értékes olaj. Az előadások különösen izgalmas kérdése volt, hogy még milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek benne. A szakemberek szerint környezetbarát építőanyag, papír és akár üzemanyag is készülhetne belőle. Tehát egyfajta megoldást kínálna napjaink égető környezeti problémáira.

Az előadásokban többek között szó esett a növény fajtáiról, nemesítési kérdéseiről, a farmpedagógiáról – amely nyugatabbra egyre jobban teret hódít – arról, hogy a hagyományos len-kender alapanyagokból szőtt ruhák mennyire trendik lehetnek a fiatalok körében – gondoljunk csak az elnyűhetetlen, mindig divatos farmerre, amelynek őse vitorlavászon volt – , a kendertermesztés hazai lehetőségeiről. A szimpózium szünetében kenderes finomságokat, kendervirággal és magvakkal töltött palacsintát, hidegen sajtolt olajokat kóstolhattunk helyi termesztők jóvoltából. Még vásárlásra is adódott lehetőség olajokból, teákból, de kenderből készült iparművészeti tárgyakból is lehetett válogatni.

Szombat-vasárnap de. 10 órától a Szopori úton található szabadtéri néprajzi múzeumban (Poarta de su’ Feleac) nagyszabású kiállítással, vásárral folytatódik a rendezvény. A hagyományos mesterségekbe pillanthatunk be a népi mesterek vásáránál, amikor is a szövés-fonást próbálhatjuk ki, és a gyerekeknek ezekhez kapcsolódóan játékokat is szerveznek. Lesz népzenei program, mesék a kicsiknek, hagyományos anyagú ruhák bemutatója, üvegfestés.  És természetesen igazi piaci hangulat, nyüzsgés, sokadalom, amikor is a helyi termelőktől – nem csak kenderhez kapcsolódó termékeket - kedvünkre vásárolhatunk.