A világ legrégibb szemét fedezték fel egy 530 millió éves kövületen

A világ eddig felfedezett legrégibb szemét rejtheti egy 530 millió éves kövület egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint.

Egy rég kihalt tengeri élőlény fosszíliája olyan szem korai formáját tartalmazza, amilyen egyes mai rákokon, méheken és szitakötőkön látható - idézte az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent kutatást a Science Daily ismeretterjesztő portál. A tudósok akkor fedezték fel a szemkezdeményt, amikor egy trilobita - háromkaréjú ősrák - épségben fennmaradt kövületét tanulmányozták.

A pókok és rákok hajdani őse a paleozoikum idején, 541-251 millió évvel ezelőtt élt a part menti vizekben. Az Észtországban talált fosszílián felfedezték az összetett szem kezdetleges formáját: a szerv apró látósejtek csoportjaiból, úgynevezett ommatidiumokból áll, hasonlóan a mai méhek szeméhez. A felfedezés azt mutatja, hogy a rovarokra jellemző összetett szem nem változott sokat 500 millió év alatt.

Mivel a vizsgált fosszília jobb szemének egy része lekopott, a tudósok a szerv belsejébe is betekintést nyertek: részleteiben ismerték meg a szem szerkezetét és működését. Sok mai állathoz képest ez a trilobita gyengén látott, de a ragadozókat és az útjába eső akadályokat felismerte - írták a tudósok.

A mai összetett szemekkel ellentétben ennek a szemnek nem volt lencséje. Ezt azzal magyarázzák a tudósok, hogy ennek a fajnak - a Schmidtiellus reetae-nek - hiányzott a vázából az a rész, amely a lencse kialakulásához szükséges. Néhány millió évvel később egy másik, szintén a mai Baltikumban élt trilobitának nagyobb felbontású, fejlettebb összetett szeme volt már - írták a kutatók.

Brigitte Schoenemann, a Kölni Egyetem tudósa, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy valószínűleg ez a legkorábbi szem, amely fellelhető. "A lelet alatti üledékrétegekben csak nyomai vannak az eredeti állatoknak, amelyek túl lágyak voltak, hogy megkövüljenek, így idővel elbomlottak" - magyarázta.

Kimaradt?