A Naphoz hasonlóan forró, 4300 Celsius-fokos felszínű bolygóra bukkantak amerikai kutatók.

A nagy hőmérséklet oka egyrészt az, hogy a KELT-9b katalógusjelű bolygó csillaga maga is nagyon forró, másrészt az égitest olyan közel kering hozzá, hogy csupán két földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Mivel nagyon közel van a csillaghoz, a bolygó nem lesz hosszú életű. A légkörében lévő gázok elpusztulnak a sugárzástól és az űrbe vesznek. A kutatók szerint a planéta üstököshöz hasonlít, ahogyan – különös módon – a sarkpontjainál kerüli meg a csillagot.

A 650 fényévnyi távolságra, a Hattyú csillagképben újonnan felfedezett bolygóról a Nature című folyóiratban számoltak be az Ohiói Állami Egyetem munkatársai, az égitest különleges tulajdonságait az Amerikai Csillagászati Társaság tavaszi találkozóján is ismertették. A bolygót az arizonai Winer Observatory Kilodegree Extremely Little Telescope (KELT) nevű teleszkópjával fedezték fel.

"A KELT-9b-t 2014-ben találtuk, és ilyen sokáig tartott, amíg meggyőződhettünk arról, hogy ez az igazán bizarr és szokatlan világ valójában egy csillag körül keringő bolygó" – mondta Scott Gaudi kutató a BBC Newsnak.

A szakértők jól ismerik a bolygó méreteit és tömegét: a Jupiternél háromszor súlyosabb és kétszer nagyobb. A főcsillag tulajdonságai is ismertek: 2,5-szer nagyobb tömegű, mint a Nap és kétszer olyan forró. Nagyon gyorsan kering, így szinte laposnak tűnik. A bolygó – ugyanúgy, ahogy a Hold a Föld körül – kötötten kering a csillag körül, tehát mindig ugyanaz az oldala fordul a csillag felé. "Nappali" oldala így több mint 4300 Celsius-fokos, melegebb, mint egy átlagos vörös törpe csillag felszíne, amely a Tejútrendszer leggyakoribb csillagtípusa.

A KELT-9 főcsillaga olyan sok ibolyántúli sugárzást bocsát ki, hogy valószínűleg ezzel teljesen erodálja a bolygó légkörét. Gaudi csapatának számításai szerint jelenleg 10 milliárd vagy 10 billió gramm/másodperc sebességgel erodálódik. Ha a bolygó sziklás maggal rendelkezne, az végül a felszínre kerülne, de sokkal elképzelhetőbb vég a kutatók szerint az, hogy a bolygót elnyeli a csillaga.

A csillag egy úgynevezett A-típusú égitest, amelyek rövid életűek. Csak évmilliókig léteznek ellentétben például a Nappal, mely még várhatóan további évmilliárdokon át létezik.