Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy a rabok számára nem általános jog az internethozzáférés biztosítása. A testület a 21575/08. számú ítéletében az 1961-ben született litván Henrikas Jankovskis ügyében hozott döntést. 

A férfi börtönben van és 2006-ban azt kérdezte a helyi oktatási minisztériumtól, hogy milyen tanulási lehetőségei vannak. Azt a választ kapta, hogy online megtekintheti az elérhető ajánlatokat. Ezután a börtön vezetőihez fordult és internetezési lehetőséget kért, de azt a válaszolták neki, hogy biztonsági okokból nem kaphat internetelérést. Emiatt fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert úgy érezte megsértették az információkhoz való hozzáférési szabadságát. A testület azonban nem adott helyet a keresetének, igaz, némi kártérítést megítélt neki.

A kérdés egyébként évek óta megosztja a társadalmat és minden országban másképp kezelik azt. Észtországban például a rabok korlátozott internethozzáférés mellett használhatják a számítógépeket, hogy elolvashassák a törvényeket és a bírósági ítéleteket a hivatalos adatbázisokban. Ugyanakkor minden más esetben a világháló elérése tiltott a számukra. Németországban a rabok csak azokat az oldalakat látogathatják meg, amelyek az egyes büntetés-végrehajtási intézmények szerverein elérhetők. Ilyen lehet például a munkaügyi hivatal honlapja vagy a Wikipédia.

Pró és kontra

Marc Coester kriminológus szerint a kérdés összetett. Egyrészt a társadalom részéről elvárás, hogy aki a börtönbe kerül az bűnhödjön. Az internetezés jelentette szórakozás ennek ellentmond valahol. Már a rabok tévézési lehetőségét is nehezen fogadják az emberek és azt kérdezik, hogy megérdemelte-e az illető ezt a kedvezményt. Ugyanakkor a reszocializációban fontos szerepet játszhatnak az online kapcsolatok és a bíróság nem szenvedésről, hanem szabadságvesztésről dönt.

A megoldást a fokozatos engedélyezés jelentheti. Meg kell figyelni, hogyha lépésenként egyre nagyobb mértékben engedélyezik az internetezést a raboknak, akkor ez milyen hatással jár: nő-e például a visszaesési ráta vagy több kitörésre kerül-e sor. A hatékony megoldás bizonyos oldalak korlátozott elérése és az e-mailek ellenőrzött használata lehetne. Müller viszont úgy vélte, hogy ehhez képzett személyzet kellene, de már most is körülbelül 2000 őr hiányzik az állományból – írja az sg.hu.