„Nem kap levegőt", „fáj a feje”, „nem tud figyelni” – aggodalmaskodnak a szülők a tanévkezdés óta a gyermekük miatt. A diákok ugyanis arra kényszerülnek, hogy naponta több órán keresztül maszkot viseljenek, és a szabály alól nem mentesültek tanáraik sem. Míg egyesek ebben látják a védelmet, mások tagadják a hasznosságát. Család- és gyermekorvost kérdeztünk a maszkviselés egészségügyi hatásairól, és azt is megtudtuk, hány óránként ideális cserélnie a maszkot az iskolásoknak és pedagógusoknak.

Káros hatása nincs a maszknak – szögezte le egyaránt Batiz Attila gyermekorvos és Fehér Gabriella családorvos. Mindkét szakember szerint a kereskedelemben is kapható maszkokat úgy alakították ki, hogy a légzést és az agy oxigénellátottságát sem befolyásolják. Mindezt az egészségügyi személyzet munkájával magyarázták: az orvosok és ápolók néha a járványhelyzet előtt is naphosszat viseltek ilyen maszkot, mégsem károsodott szervezetük épsége. Ellenben a kézzel készített változat okozhat bonyodalmakat, mert a házilag gyártott gyakran túl vastag, túl kemény textíliából készül. Az utóbbi pedig – ha nem megfelelő az anyaghasználata – útját állhatja az oxigénnek, és előfordulhat, hogy fejfájást idéz elő.

Furcsa, szokatlan, de nem veszélyes

Az a fejfájás, amelyre az első iskolai napokban több diák is panaszkodott, leginkább lelki eredetű, hiszen a kicsikbe – otthon és az iskolában egyaránt – észrevétlenül szivárognak aggodalmak. "Bármennyire is hihetetlen, a gyermek legyen akármilyen fiatal, figyelmes és könnyen felveszi szülei, a körülötte idegeskedő felnőttek problémáit, így nem csoda, hogy a kilátástalanságban, érzékelve a felnőttek nyugtalanságát, fejfájás, levertség és kimerültség jelentkezik a tanulóknál" – vélekedett Fehér Gabriella családorvos.

Napi nyolc órán át maszkot viselni kellemetlen, furcsa, szokatlan, azonban jómaga is kipróbálta, ezért biztosan meri állítani, nem veszélyezteti az egészséget, és az újszerű állapot az idő múlásával megszokhatóvá, elfogadhatóvá válik. Égetőnek találja viszont azt a jelenséget, hogy a társadalom elég nagy része még mindig helytelenül viseli – mondta a kolozsvári szakember.

Az ugyanis nem jelent veszélyt az egészségre, hogy maszkban lélegzik az ember, ám az már kockáztathatja a szervezet épségét, ha a diák vagy a pedagógus nem tudja megfelelően használni a maszkot. Ha helytelenül viselik, a kezükkel fogdossák, köhögés és tüsszentés után továbbra is az arcukon hagyják, akkor könnyedén megbetegedhetnek, hiszen a maszk csak abban az esetben véd, ha bizonyos időközönként cserélődik, a le-felhelyezést úgy végzi használója, hogy csupán a gumijától fogja meg, és nem tapogatja kezével az orrot, szájat eltakaró részt.

Tüsszentés, köhögés után rögtön cserélni kell

Batiz Attila gyermekorvos kiemelte, ahhoz, hogy valóban az egészséget szolgálja, négyóránként szükséges cserélni a maszkot. Legtöbb esetben viszont egy munkanapra kapják a maszkot a munkavégzők, és ugyanez a helyzet a diákok esetében is: ki 4, ki 6-8 órán keresztül viseli ugyanazt a darabot, ami így a mikroorganizmusok táptalajává válik.

Ha a tanórákat szabadlevegőn töltött szünetek szakítják meg, akkor a megfelelő távolság betartásával a szabadban nem szükséges maszkviselés, a diákok pedig minden tananyag után felszusszanhatnak a friss levegőn. Ha ez nem valósítható meg, mert kisebb térrel rendelkeznek a tanintézmények, akkor a maszkot 4 óránként cserélniük kell a tanulóknak: ennyi idő alatt nedvesedik be, és ezután már kevésbé látja el védelmező szerepét, mert a szűrők baktériumokkal telítődnek.

A mikroorganizmusok pedig elősegíthetik a fertőzést – magyarázta a gyermekorvos. Elmondása szerint a pedagógusoknak ennél sűrűbben kellene cserélniük a maszkot, ők ugyanis a folyamatos beszéd és tanítás következtében rövid idő alatt benedvesítik azt. Emellett egy köhögést vagy tüsszentést követően is csere szükségeltetik, mert a maszk szűrői nem tudnak megbirkózni a nedvességgel.

Batiz Attila elképzelhetőnek tartja, hogy a fejfájást a maszkviselés is előidézhet, mert ez a „megszokott légzést korlátozza”. Szokatlan az emberek számára, ezért nehézkesebbé válik a légzésük, viszont az agy oxigénellátottságát és a levegőáramlást nem befolyásolja, tehát jómaga is inkább lelki eredetűként, stresszből fakadóként határozza meg a fájdalomérzetet.