Amazonas-kutató: az esőerdő nem a Föld tüdeje, az égő erdő képei pedig hamisak

Az amazóniai esőerdő pusztulása drámai hatást váltott ki világszerte: a közösségi oldalakon adománygyűjtő akciók indultak a tűzoltási munkálatok megsegítésére, és hódít a sztárok adakozása is. Azt azonban kevesen tudják, hogy a szívbemarkoló fényképek és az elterjedt állítások, amelyek szerint az esőerdő a Föld tüdeje, korántsem valósak – hangsúlyozza a Qubit portál az Amazonas- és légkörkutatók véleményét.

Az égő erdő problémája hatalmas, efelől semmi kétség. Scott Denning, a Colorádói Egyetem légkörkutatója kifejtette, azért kell aggódni, mert „az erdőirtás olyan szintű fellendülésen megy keresztül, amely a Föld egyik legnagyobb biodiverzitásban és szénben gazdag táját fenyegeti, ez pedig önmagában elegendő kellene legyen ahhoz, hogy meg akarjuk menteni”.

Az emberek viszont tévesen közelítenek a problémához, ugyanis szó sincs arról, hogy bolygónk oxigénkészletének 20 százalékát termelné, és az sem igaz, hogy a klímaváltozás miatt gyulladt ki – hangsúlyozzák a kutatók, akik a szívbemarkoló fényképek eredetét is felkutatták, így kiderült, azok nagyrészt nem a jelenlegi állapotokat mutatják be, hanem az ökológiai szakemberek által lefotózott régebbi erdőtüzeket elevenítik fel. A tévedések többek között az Instagramon és a Twitteren kezdtek terjedni, ahol Madonna, Ferenc pápa, Cristiano Ronaldo és Leonardo DiCaprio is a régebbi felvételeket felhasználva osztotta meg rövid bejegyzését.

Az egyik ilyen fotónak és bejegyzésnek köszönhetően alakult ki az a tévhit is, hogy az Amazonas a Föld tüdeje, és a bolygó oxigénkészletének 20 százalékát teszi ki – ezt a megállapítást ugyanis a francia elnök, Emmanuel Macron tette közzé egy jószándékú tweetben, ahol azt írta: „Ég a házunk. Szó szerint. Az amazóniai esőerdő – a tüdő, amely bolygónk oxigénjének 20 százalékát termeli – lángokban áll”. A kutatók bebizonyították, a bejegyzés maga valóban emberséges, a közzétett fénykép azonban 15 éve készült, a Föld tüdeje hasonlatnak pedig semmi értelme nincs, és a 20 százalékos adat is irreális.

Miért félrevezetők a fényképek?

A Macron és DiCaprio által megosztott fényképről, amely 58,4 ezer retweetet és 3,8 millió lájkot eredményezett, a Mother Jones lap írta meg, hogy egy megvásárolható stockfotó, amelynek készítési dátuma ugyan nem ismert, de az igen, hogy egy Loren McIntyre nevű fotós műve, aki 2003-ban halt meg, tehát a fénykép semmiképpen sem a jelenlegi állapotokat örökíti meg.

A leggyakrabban megosztott egyéb fényképek pedig vagy a 2013-as kaliforniai erdőtüzet, vagy az Amazonas 1989-es égését ábrázolják. Kendall Jenner modell pedig valóban egy idén augusztusban készült légi felvételt osztott meg 28 millió követőjével, de az egy szibériai futótüzet ábrázol.

Miért nem mondhatjuk, hogy Amazónia a Föld tüdeje?

Macron nem magától találta ki a 20 százalékos adatot, hanem nagy valószínűséggel a New York Times tévhiteket eloszlató cikkéből inspirálódhatott, ott ugyanis azt fejtegetik, hogy „az Amazonasra gyakran hivatkoznak úgy, mint a Föld tüdejére, mivel az őserdők hatalmas erdői oxigént bocsátanak ki, és szén-dioxidot tárolnak, ami voltaképpen a globális felmelegedést előidéző üvegházhatású gáz. Ha elég esőerdő kipusztul, amit már nem lehet visszatelepíteni, a terület szavannává válik, ami nem képes annyi szén tárolására, mint azelőtt, így a bolygó tüdőkapacitása csökken”.

Erre az állításra a világ egyik vezető Amazonas-kutatója is reagált: az Earth Innovation Institute elnöke, Dan Nepstad közölte a környezetvédelmi témákról író Michael Shellenbergnek, aki a Forbes felületén jelentette meg a cikkét, hogy: „Ez baromság. Nincs semmilyen tudományos alapja. Az Amazonas rengeteg oxigént termel, de azt fel is használja a növények légzése során”.

Scott Denning, a Colorádói Állami Egyetem légkörkutatója is megerősítette az Amazonas-kutató gondolatait, méghozzá a következőt állítva: „Az a gyakran ismételt állítás, hogy az amazóniai esőerdő a bolygó oxigénjének 20 százalékát termeli, egy félreértésen alapul. Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elegendő van belőle több millió évre”.

A levegő oxigéntartalmának legnagyobb részét a növények termelik fotoszintézissel, és körülbelül ennek harmada történik a trópusi erdőkben, tehát az Amazonasban is. Azt azonban fontos tudni, hogy ennek szinte teljes egészét fel is élik ezek az erdők, amelyeknek élőlényei az emberhez hasonlóan ugyancsak fogyasztanak oxigént, még este is, amikor a növények fotoszintézise szinte teljesen leáll – tehát az erdők és a földi növényzet nettó oxigéntermelése a nullához közelít.

A 20 százalékról szóló, tévesen definiált adat abból ered, hogy az oxigén termelése és fogyasztása gyakorlatilag fedi egymást, és csupán 0,0001 százaléknyi oxigén jut el a légkörig, és ez pont elég arra, hogy évmilliók alatt összegyűljön belőle annyi, ami most a légkör 21 százalékát teszi ki. Denning szerint, ha most a Föld összes szerves anyagát elégetnénk, az a bolygó oxigénkészletének kevesebb, mint 1 százalékát élné fel. A levegőért így nem érdemes aggódni.

Miért nem írhatjuk a klímaváltozás számlájára az erdőtüzet?

A válasz egyszerű: azért, mert az ember keze van a dologban, és kivételesen, az Amazonas lángolásában nem a klímaváltozásra vezethető vissza a probléma. A klímaváltozás ugyanakkor később még ronthat a helyzeten, hiszen az erdőkben és az erdei talaj mélyén tárolt szén felszabadításával nagy mennyiségben kerül üvegházhatású szén-dioxid a légkörbe, valamint szárazabb környezetben gyorsabban terjed és forróbban ég a tűz.

Ezt bizonyítják a NASA adatai is, amelyek szerint augusztus közepéig hiába volt a 2012–2018-as átlag alatt a brazíliai, perui és bolíviai erdőtüzek száma, az elmúlt két hétben a gyors terjedés miatt jelentősen megugrottak a tűzesetek.

Az erdőtűz fő oka a szándékos erdőirtás, ugyanis leginkább az újabb megművelhető területekre vágyó marhatenyésztők és szójatermesztők kedvéért égetik fel a növényzetet, hogy tovább dübörögjön az Amazonas országainak mezőgazdasága. Brazíliában, amelynek területén az Amazonas 60 százaléka található, a tavaly elnöknek választott Jair Bolsonaro idén jelentősen visszaszorította a környezetvédőket, így az illegális fakitermelés, állattenyésztés és bányászat az egekbe ugrott, és az ország az év első felében körülbelül 3445 négyzetkilométernyi erdős területet vesztett, ami 39 százalékkal több, mint 2018 első hat hónapjában.

Az amazóniai esőerdő több mint 2,5 millió állat- és közel félmillió növényfajnak, valamint több száz, együttesen akár 20 milliós lélekszámú őslakos közösségnek ad otthont – ezért is tanácsos megakadályozni a pusztulását.

 

banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kapcsolódók

Kimaradt?