Nagy mennyiségű habkő úszik a Csendes-óceánon. A vulkanikus eredetű kőzetből álló „áramlat” 150 négyzetkilométeres felületen sodródik. 

A horzsakőáramlatot először ausztrál vitorlázók észlelték a hónap elején. A szakértők szerint a kőzetek egy Tonga közelében lévő víz alatti vulkánból származnak, mely műholdfelvételek szerint augusztus 7. körül tört ki. 

A habkő vagy horzsakő egy könnyű, buborékszerű üregekben gazdag kőzet, amely lebeg a vízen. Akkor keletkezik, amikor gyorsan hűl le a magma. A kutatók szerint a vulkanikus kőzet nagy áramlatai akkor alakulnak ki, amikor egy vulkán viszonylag sekélyebb vízben helyezkedik el. 

Egy katamaránjával Fidzsire tartó pár észlelte először a jelenséget, amikor egy éjszaka véletlenül bekeveredtek a kövek közé. Különböző, az üveggolyótól a baseball-labdáig terjedő méretű mintákat küldtek be a Queenslandi Műszaki Egyetemre (QUT) elemzésre. Scott Bryan, a QUT geológusa szerint a régióban ötévente egyszer észlelhető ilyen nagy mennyiségben habkő. „Időnként észlelnek ilyen jelenséget, általában az óceán közepén talált szigetként, melyre aztán nem lehet többé rábukkanni" - idézi a szakembert a BBC. Hozzátette: "Olyan, mintha az óceán felülete szárazfölddé válna”. A kutató szerint a műholdfelvételeken látható, hogy a mező azóta két nagy részre szakadt. „Jelenleg több trillió horzsakő darab úszik együtt, idővel azonban feltöredezik és szétszóródik az óceánban" - fejtette ki Bryan. 

A habkő az óceán áramlatain utazik, otthont teremt több tengeri élőlény számára és szállítja az organizmusokat az óceánon át. Bryan szerint a kőzet jelenleg üres és kopár, a következő hetekben azonban organizmusok fognak rácsatlakozni.  A horzsakőáramlat nyugati irányba, Fidzsi felé tart, valószínűleg elhalad Új-Kaledónia és Vanuatu mellett, majd vélhetően egy év alatt éri el Ausztráliát.