„Jó dolog kutatni, jó dolog tanulni, jó dolog lesz majd egy érdekes munkahelyet találni az életben”- bátorította a résztvevőket csütötök délután az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) kolozsvári megnyitóján dr. Kovács Kálmán, egyetemi docens, a BME VIK Egyesült Innovációs és Tudásközpont (EIT) munkatársa. A rendezvényt Bay Zoltántól napjainkig –űrkutatásról magyar vonatkozásokkal című előadásával tette színvonalasabbá.

A magyarországi oktató a bemutatóját az 1969 júliusában készült, híres fényképpel indította, amely a „kis lépés az embernek, nagy ugrás az emberiségnek” pillanatot örökítette meg. Hozzátette, nemsokára az 50. évfordulóját ünnepelhetjük a Holdra szállásnak.

Elmondta, az Egyesült Innovációs és Tudásközpont azért jött létre, hogy koordinálhassa a nagy projekteket, amelyek megvalósításában több egyetem együttesen munkálkodik. A nagy projektek között említette az intelligens megoldások, a mesterséges intelligencia, a jövő internete és az űrtechnológia területének kutatását. Hozzátette, az űrtechnológia koordinációja az űrfórum keretében zajlik, amely 4 kar és 12 tanszék együttműködésén alapszik.

Neves magyar személyek és találmányok a világűrben

Az űr megismerése voltaképpen nagy népek nagy harcát eleveníti meg, ugyanis az oroszok és amerikaiak folyamatosan megpróbálták lekörözni egymást a szerkezeteikkel és az űrlátogatásaik gyakoriságával – magyarázta az előadó.A nemzetközi mérföldkövek között említette azt, hogy 1957. október 4-én az első mesterséges holdat, a Szputnyik1-et földkörüli pályára bocsátották.

Pánikot keltett a fellövés, ugyanis az emberek azt hitték, ezentúl mindent tudni fognak róluk a vezetőik. Mérföldkőnek tekinthetjük dr. Kovács Kálmán szerint Jurij Gagarin világűrbe jutását is. De a legkomolyabb fordulópontnak az első ember holdra lépését tekintjük, ugyanis ez volt az a perc, amikor egy ember a Földön kívül másik égitestre juthatott. A modern űrkorszakot a világ egyik fele 1957-től számítja, az amerikaiak 1969-től, a magyarok pedig 1946-tól tartják számon – részletezte.

A magyar modern űrkutatást azért tartják számon 1946-tól az egyetemi oktató szerint, mert ebben az évben végezte el kísérletét Bay Zoltán és csapata. A kísérletük abból állt, hogy radarjeleket lőttek ki a holdra, és megpróbálták úgy kilőni ezeket a jeleket, hogy az antennájukkal visszaverődést érzékelhessenek. Bay Zoltán mellett Hell Miksa is neves magyarországi kutatónak számít, aki a csillagdát építette ki több városban is, valamint a Vénusz-átfordulást is ő detektálta először.

A magyar nemzet első űrhajósáról, Farkas Bertalanról az előadó fontosnak tartotta megemlíteni, hogy majdnem egy év csúszással tudott csak startolni, de ez nem hátráltatta, hanem ellenkezőleg: szerencsés kimenetelt eredményezett az akciónak. Ez is azt bizonyítja szerinte, hogy néha a véletlenek a kutatás fontos szempontjai.

Az előadó a magyar vonatkozású eszközök között említette az 1958-as a brüsszeli világkiállítás nagydíját elnyerő terméket, Tófalvi Gyula találmányát. Ez az eszköz az ionoszférára mérésére terjedt ki. Később az egész világon ezt használták a felsőlégköri mérésekre és a nagy időjárási változások meghatározására. Ezt a díjat a magyar kutató a Szputnyikkal együtt kapta meg, ami azóta is hatalmas sikert jelent nemzetközi szinten. A nemzetközi együttműködések során a VEGA nevű projektben a magyar műszerekre kiváltképpen nagy szükség volt, így a projekt idején 30 százalékban magyar műszerek voltak a műholdon.

Az űrkutatás első 12 évében az ember eljutott a holdig, azóta a kívülről szemlélődő, civil állampolgár úgy láthatja, nem történik semmi különös – állapította meg dr. Kovács Kálmán. Pedig a modern űrkutatás napjainkban is zajlik, és voltaképpen soha nem is állt meg, a kutatók pedig ez idő alatt nagyon sokat megtudtak tudományos értelemben a világűrről.

Azért kutatjuk az űrt, hogy jobban megismerhessük a Földet

A letelepedő népek évezredekkel ezelőtt azt próbálták megfejteni a csillagokból, mit tehetnek annak érdekében, hogy minél élhetőbbé alakíthassák a Földet, így a vetési időszakot, az esőzéseket mind a csillagképekből olvasták ki. Tulajdonképpen meg van írva az életünk a csillagokban, egészen a termékenységtől kezdve a mindennapi élet megszervezéséig – magyarázta dr. Kovács Kálmán.

Amikor elmegyünk az űrt kutatni, valójában a Földről, az emberiségről tudunk meg többet: a keletezésről és a létezésről egyaránt szerzünk információkat. Az előadó elmondta, az űrbejutás során jöttek rá a kutatók, hogy az emberi térlátás változik a földön kívül. Az űrhajósoknak a holdon – bármennyire is igyekeztek meghatározni, hogy milyen messzire található a horizont – nem sikerült beazonosítaniuk a távolságokat. A kutatók a későbbiekben rájöttek, a légkörnek hatalmas szerepe van a tájékozódásban.

A professzor hangsúlyozta, elképesztő fejlődést köszönhetünk az űrdimenzió kutatásának, csak valahogy nem sikerült eljuttatni a társadalomhoz is azokat az információkat, hogy az alapvető szolgáltatásaink is az űrkutatásból eredeztethetőek. Azaz az időjárás-előrejelzések, a műsorszórások, a világháló, a banki átutalások mind az űrdimenzió felhasználásának köszönhetőn jöttek létre. A rák ellenszerének a kutatása is az űrben zajlik, ott vizsgálják, hogy bizonyos mennyiségű sugárzás milyen hatással van az emberi szervezetre. Az univerzum a fizikusok és tudósok számára magát a Kánaánt jelenti.

Az űrkutatások során jött rá az ember, hogy voltaképpen a Föld a legfontosabb a bolygók közül. Éppen ezért kell megértetni a modernkori társadalommal, hogy nem szükséges a Mars után vágyakozni, mert az odautazás is fényévekbe telik, arról nem is beszélve, hogy élőlények számára elviselhetetlen a hőmérséklete, ugyanis az átlaghőmérséklete -40 fokos, tehát ez a bolygó nem élhető. Éppen ezért, a közeljövőben nem fognak tudni csak úgy kimenni az emberek az űrbe és a naprendszerünk bolygóit sem fogják tudni kisajátítani maguknak. 

Vannak még meglepetések…

Az űrugrás a legfrissebb találmány, amelyet a közeljövőben akár gyakorlatba is ültethetnek az emberek, ugyanis űrhajóval ugrani egyik országból a másikba csupán egy órába telik: az űrhajó fölszáll, kiugrik a föld légköréből, majd visszaereszkedik a kijelölt területre – fogalmazott az előadó.

Szvai szerint az űrkutatásnak köszönhetően a gyógyszeriparban is hatalmas előrelépés várható: ugyanis annak érdekében, hogy minél kevesebb gyógyszert vihessenek magukkal az űrhajósok, a tudósok elkezdték kutatni, hogy mi az a három alapanyag, amiből bármilyen gyógyszert előállíthatnak.

A jövőt nem tudjuk megjósolni, tette hozzá a professzor, ezért is van szükség a fiatal kutatókra és a kérdéseikre, próbálkozásaikra, mert az űrkorszak a határtalan lehetőségek kora. Így bizakodhatunk benne, hogy valaki előáll egy innovatív gondolattal, hiszen hatvan évvel ezelőtt azt sem gondolta volna senki, hogy mára információs társadalommá válunk – zárta előadását a szakember..