A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat - olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján kedden.

Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz részt abban a kísérletben, amelynek során az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf - azaz emberszerű - női fantomot helyeznek el.     

Az MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet újabb részleteiről szóló beszámoló szerint, a két női fantom - nevük Helga és Zohar -  az Orion űrhajó egy-egy ülésében foglal majd helyet. A végtagok nélküli, 38-38 szeletből felépített testszövetekvivalens műanyagból készült torzók sűrűsége testen belül a lágyszöveteknek, csontoknak, illetve a tüdőknek megfelelően változik. A torzókban - elsősorban az érzékenyebb szervek, úgy mint a tüdők, a gyomor, az anyaméh, illetve a csontvelő helyén - több mind 5600 sugárzásmérő detektor, illetve dózismérő foglal majd helyet, közöttük az MTA EK detektorai is.

Thomas Berger, a MARE kísérlet vezető kutatója a női fantomok melletti választást azzal indokolta, hogy egyrészt egyre több a női űrhajós, másrészt a női szervezet általában érzékenyebb az ionizáló sugárzásra.

Az űrhajósok számára a kozmikus sugárzás, valamint a Napból származó nagyenergiájú töltött részecskék jelentik az egyik legnagyobb kockázatot egy holdutazás során. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén az űrhajósokat 250-szer nagyobb sugárdózis éri, mint minket itt a Föld felszínén. A bolygóközi térben, a Föld mágneses védelmén kívül a sugárterhelés a földi háttérnek akár a 700-szorosa is lehet.

A földi gyakorlatban Helgához és Zoharhoz hasonló fantomokat használnak kórházakban rosszindulatú daganatok sugárterápiás kezelésének tervezéséhez, az AstroRad mellény tervezésénél pedig a radiológiai vészhelyzetekre fejlesztett sugárvédelmi mellényeket vették alapul az izraeli StemRad cég fejlesztői.

A Űrdozimetriai Kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek köszönhetően hívták meg az MTA EK-t a NASA MARE kísérletében való részvételre.

Az Orion űrhajó az EM-1 küldetés során csaknem három hétig tartó Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre. A NASA új Orion űrhajójának első Hold körüli próbarepülésére várhatóan 2019 végén kerül sor.