Kikelt, majd elhalt egy gyapotmag a kínai holdszondán
Kikelt egy gyapotmag, majd elhalt a Csang’o–4 kínai holdszondán. A csíráról a Csungkingi Egyetem készített fotót, amely bejárta a világot. Ez az első gyapotcsíra, amely valaha kikelt a Holdon.
A Csang’o–4 kínai űrszonda január 3-án szállt le a Hold Földről nem látható oldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében, és sikeresen teljesítve a kínai holdkutatási program negyedik szakaszát. Ezt követően elsőként végzett mini bioszféra-kísérletet a Holdon – közölte kedden Hszie Keng-hszin, a mini bioszféra-kísérlet vezetője.
Hszie, a Csungkingi Egyetem kutatója elmondta, a szonda holdjárójába tartályt szereltek, melyben gyapot-, repce-, burgonya- és lúdfűmagok, valamint gyümölcslégylárvák és némi élesztő található. A szonda több mint 170 felvételt küldött a Földre, ezek tanúsága szerint csakis a gyapot kezdett el csírázni.
A hengertartály speciális alumíniumötvözetből készült, 198 milliméter magas, átmérője 173 milliméter és mintegy 2,6 kilogrammot nyom. Vizet, talajt, levegőt, két kis kamerát és egy hővezérlő rendszert tartalmaz – mondta el Hszie.
A kutató szerint a burgonya fő táplálékforrásul szolgálhat a jövő űrutazói számára. A lúdfűnek, amely a káposzta és a mustárfű rokona, rövid növekedési ideje van, és könnyen kezelhető. Az élesztő a szén-dioxid és az oxigén szabályozásában játszhat szerepet a mini bioszférában. A gyümölcslégy pedig a fotoszintézis folyamatának egyik fogyasztója lehet.
A tudósok biológiai technológiákat alkalmaztak, hogy megfelelően ellássák a magokat és a petéket a szonda két hónapos végső ellenőrzése és húsz napig tartó kozmikus utazása alatt.
A landolás után a földi irányítás utasította a szondát, hogy öntözze meg a magokat, hogy kezdetét vehesse a növekedési folyamat. Egy cső segítségével természetes fényt irányítottak a Hold felszínére a tartályba, ami lehetővé teszi a növények növekedését.
A kísérlet gyorsan véget ért
A Csang’o–4 vasárnap alvó módozatra állt át, amikor beköszöntött a holdi éjszaka. Ilyenkor a hőmérséklet akár mínusz 170 Celsius-fokra is zuhanhat. „A tartálybeli élet nem élheti túl a holdi éjszakát” – mondta Hszie Keng-hszin. A kísérlet így ezzel véget is ért. Az organizmusok fokozatosan lebomlanak a teljesen zárt tartályban, nem lesznek hatással a holdbéli környezetre.