A nagyjából ezer sírhelyre az ország délkeleti részén találtak rá egy gázvezeték építése során.

Az alsó réteg alatt egy neolitikus település földbe ásott lyukakkal körülhatárolt nyomai is láthatók. A kunyhók alatt a régészcsoport három temetőt is feltárt: egyet a vaskorból, egyet a római időkből és egyet a középkorból.

Albániában több mint húsz neolitikus helyszínt tártak már fel, amelyek az időszámítás előtti 7. és 3. évezred közötti időszakból származnak, ezek közül néhány a legkorábbi európai földművelő települések közé tartozik.

Iris Pojani, Turan vezető régésze szerint a gázvezeték kiépítése körüli munkának köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy egy szokatlanul nagy területet tárjanak fel ebből a korszakból. Egyelőre nem találták nyomát azoknak a településeknek, amelyeknek lakói a temetőkben nyugodhatnak. Pojani szerint azonban könnyű belátni, miért kedvelte az ember ezt a területet évezredeken át. A hely még ma is fontos mezőgazdasági területnek számít – mondta el a szakértő.

A sírokból gyűrűk, karperecek, fülbevalók, borostyán- és üveggyöngyök, aranyérmék, edények, középkori fadobozok, ezüstszállal font ruhák, lándzsák, tőrök, kések és kardok is előkerültek.

A Turanban talált terület a Trans Adriatic Pipeline gázvezeték lefektetése során feltárt harminc régészeti helyszín közül a legfontosabb.