Újabb történelmi mélypontra zuhant hétfőn a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 5,81 banis (1,1 százalékos) emelkedést jelent a csütörtöki 5,1417 lejhez képest.

A román fizetőeszköz az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből: a dollár árfolyama 0,93 százalékkal (4,11 banival) 4,4376 lejre nőtt a csütörtöki 4,3965 lejről. A svájci frank jegyzése szintén új történelmi csúcsot ért el: a BNR 5,6670 lejes árfolyamot közölt, szemben a csütörtöki 5,5821 lejjel. Ez 1,5 százalékos (8,49 banis) növekedést jelent.

Az arany grammonkénti ára viszont enyhén csökkent, 653,5585 lejről 653,2534 lejre.

A lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok és a kormányzati stabilitással kapcsolatos bizonytalanság magyarázza. A devizapiac gyorsan reagál a bizonytalanságra: amikor veszélybe kerül a kormányzati stabilitás – legyen szó kormányváltásról, döntéshozatali patthelyzetről vagy reformok késlekedéséről –, a befektetők azonnal beárazzák a kockázatot, ami nyomást gyakorol a hazai valutára.

A lej gyengülése azonnal érezteti hatását a mindennapokban: drágulnak az Európai Unióból importált termékek – például az élelmiszerek és az autók. Ez különösen érzékenyen érinti az országot, hiszen Románia az élelmiszer-fogyasztás mintegy kétharmadát importból fedezi.

A gyengébb lej nemcsak az élelmiszereket drágítja, hanem a különböző szolgáltatásokat is: nőhetnek a telefon-előfizetések, valamint a filmes és zenés platformok díjai. Emellett azoknak is többet kell fizetniük, akik euróban fizetik a lakbért vagy a hiteleiket.

A szakértők szerint lej további gyengülése, a kamatok emelkedése, sőt az uniós helyreállítási alap (PNRR) forrásainak elvesztése is reális kockázat lehet, ha elmaradnak a szükséges reformok. Mindez egy olyan gazdasági környezetben történik, amelyet már megterhelt az energiaárak emelkedése, valamint a költségvetési hiány csökkentését célzó korábbi megszorítások.

Eközben több kulcsfontosságú reform – például a helyi közigazgatás átalakítása – is elakadt. Az államnak ugyanakkor sürgősen csökkentenie kell kiadásait, hogy mérsékelje a költségvetési hiányt, amely tavaly a GDP 9,3 százalékát tette ki, idén pedig 6,2 százalékra tervezik leszorítani. Az uniós előírások szerint a hiányt a következő években 3 százalék alá kell csökkenteni.