Romániában tízéves kor után engednék először szülői kíséret nélkül a gyermekeket az iskolába, a vélemények között erős Kelet-Nyugat megosztottság látható – közölte az Ifjúságkutató Intézet közvélemény-kutatásuk összegzését ismertetve.

A szerdai közleményük szerint az intézet nemzetközi kutatásában azt vizsgálta, hogy a felnőttek hány éves kortól engednék el a gyerekeket egyedül az iskolába. Az általános iskola első napjaiban jellemzően a szülők, nagyszülők vagy idősebb testvérek kísérik az elsősöket, majd ahogy nagyobbak lesznek egyre gyakoribbá válik az önálló iskolába járás – írták.

A tizenkét országban végzett felmérés szerint a megkérdezettek két csoportba sorolhatók. Az országok egy része akár már 10 éves kor előtt hagyná, hogy a gyerekek először menjenek kíséret nélkül az iskolába; ebbe a körbe tartozik Ausztria, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Montenegró, Szerbia és Szlovénia.

Más országok, köztük Románia és Magyarország, valamint Bulgária, Lengyelország és Szlovákia inkább 10 éves koruk után hagyná, hogy a fiatalok önállóan járjanak iskolába.

Felidézték, a kutatásban részt vett magyarországi felnőttek fele véli úgy, hogy 10 és 12 éves kor között engedhető meg először, hogy a diákok egyedül közlekedjenek otthonuk és az iskola között. Emellett a 10 éves kort jelölték meg a leggyakrabban, vagyis a magyar válaszadók negyede (25 százaléka) gondolja azt, hogy ennyi idősen már önállóan is járhat iskolába a gyermek.

Az Ifjúságkutató Intézet felmérésében a válaszadást főként a környezet-, illetve közbiztonság, a tanintézmény elhelyezkedése, valamint a gyermekek érettségi szintje befolyásolhatta. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nyugatabbra lévő országok kevesebb tanintézményben töltött idő után is hagynák, hogy az iskolások egyedül közlekedjenek.

A vizsgált országok közül a két végletet Ausztria és Bulgária képviseli: előbbiben a megkérdezettek átlagosan 8, utóbbiban pedig 11 évesen engednék, hogy először egyedül közlekedjen a gyermek.

A reprezentatív kutatás áprilisban készült országonként ezer, összesen 12 ezer ember megkérdezésével. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára – áll a közleményben.