A farkasok védettségi szintjének csökkentésére irányuló brüsszeli javaslat elutasítását kéri a Natura 2000 Szövetség a bukaresti környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztériumtól - közölte hétfőn a civil összefogás egyik tagszervezete, a WWF Románia.

A közlemény felidézi, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben kezdeményezte a farkasok nemzetközi státuszának a jelenlegi szigorúan védettről védettre módosítását a megnövekedett populációkra vonatkozó, a tagállamok által szolgáltatott új adatok alapján. Az EB szerint nem lehet már azokra az adatokra támaszkodni, amelyek alapján 1979-ben elfogadták a vadon élő állatok, növények és élőhelyek védelméről szóló európai egyezményt.

A természetvédelmi világszervezet romániai irodájának közleménye szerint „semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá” a farkasok védettségi szintje csökkentésének indokolt voltát, amelyet szerintük a vadászok és gazdák nyomásának engedve akar Brüsszel bevezetni. Felidézték, hogy 2006-ban, 2018-ban és 2022-ben a bizonyítékok hiánya miatt utasította el az EB a korábbi hasonló próbálkozásokat. Úgy értékelik: arra sincs bizonyíték, hogy a szelektív, ellenőrzött vadászat hatékony és fenntartható megoldás lenne a populáció szabályozására, a nagyragadozók és az állattartók közötti konfliktusok megelőzésére.

A román szaktárcát vezető Mircea Fechethez címzett levelében a Natura 2000 Szövetség arra hivatkozik, hogy az EU-ban élő 60 millió juhnak mindössze 0,065 százalékát pusztították el farkasok, az állattartók veszteségei pedig alacsonyabbak azokon a területeken, ahol a nagyragadozók jelenléte folyamatos volt, azokhoz képest, ahonnan az elmúlt 50 évben eltűntek és később visszatértek. Az ilyen károkat szerintük a természetes zsákmány elérhetőségét célzó intézkedésekkel lehet megelőzni.

„Nekünk, románoknak gazdag történelmünk van a farkassal való együttélésünkben, amely a hagyományokon és szokásokon alapul, és eredettörténetünk jelképrendszerében is tükröződik: elég ha a dák zászlóra vagy Róma alapításának legendájára gondolunk. Minden tudományos érv és kollektív lelkiismeretünk is arra szólít fel bennünket, hogy védjük meg ezt a fajt, őrizzük meg a biológiai sokféleséget, és adjunk lehetőséget a következő generációknak, hogy élvezhessék a természet gazdagságát és sokszínűségét” – idézi az MTI Orieta Huleát, a WWF Romania igazgatóját.

A marosvásárhelyi Milvus Csoport - Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy korábbi tanulmánya szerint a második világháborút követően Románia erdős területein több mint 5000 példányra becsülték a farkasállományt. Az 50-es években kezdődött szervezett irtás nyomán az állomány a 60-as évek végére mintegy 1500 példányra csökkent. Az északi félteke egykori legelterjedtebb ragadozója, amelyet a legtöbb európai országból teljesen kiirtottak, a fegyvertartási tilalom bevezetése után kezdett ismét elszaporodni Romániában. 1991-ben a méreg használatának teljes betiltása, majd 1993-ban a Berni Egyezmény romániai bevezetése is segítette a farkas és más fajok védelmét.

A jelenlegi becslések szerint a romániai állomány mintegy 3000 példányra tehető. Bár a Conservation Carpathia alapítvány mérése szerint a Déli-Kárpátokban lévő élőhelyeken a farkaspopuláció (100 négyzetkilométeren 2,35 egyedből álló) sűrűsége elmarad az olasz Appennin-hegységben vagy az amerikai Yellowstone-parkban regisztrált adattól, és becslések szerint a romániai farkasok teszik ki az európai állomány mintegy 35 százalékát.