A II. Rákóczi Ferenc utca felújítása ugyan lezárult, de a nagy mobilitási projekt még zajló munkálatai által keltett viták tovább élnek: a projektzárón előkerült az a tanulmány, amelyre a mobilitási tervek épülnek, ám a kerékpáros forgalom becslései erősen túlzónak bizonyultak. A most átadott szakasz rendezett képet mutat, sok pozitívumot eredményezett, de a város előtt álló mobilitási gondok ettől még nem oldódtak meg.

Székelyudvarhelyen múlt héten tartották annak a mobilitási beruházásnak a projektzáróját, amely a II. Rákóczi Ferenc utca teljes korszerűsítését foglalta magában. Az eseményt a városháza Szent István termében rendezték, ahol a kivitelezők és a városvezetés összegzett: a munkálatok befejeződtek, a pályázati vállalások teljesültek, az utca pedig megújult környezettel várja a forgalmat.

Jakab Attila projektmenedzser elmondása szerint a beruházás végső értéke 31 millió lej volt, amelyből 24 milliót az ADR Centru finanszírozott, a fennmaradó részt a város biztosította. A Rákóczi utca felújítása a kisebbik mobilitási projekt eleme, miközben a nagy projekt – további 18 utca, zöldövezetek, kerékpárutak és a buszhálózat korszerűsítése – még zajlik, és a város egyik legátfogóbb közlekedési átalakítását jelenti. Így érthető, hogy a legtöbb vita is ehhez kapcsolódik.

Parkológondok

A lakossági visszajelzések nagy része a parkolóhelyek csökkenésére mutat rá. A kerékpáros infrastruktúra bővítése több ponton parkolóhelyek megszűnésével járt, ami egy olyan városban különösen érzékeny kérdés, ahol eleve kevés a férőhely.

Szakács-Paál István polgármester korábban kiemelte: Székelyudvarhelyen két és félszer kevesebb parkolóhely jut egy lakosra, mint Csíkszeredában. Mivel az autósforgalom továbbra is jelentős, sokan úgy érzik, hogy a biciklis fejlesztések főként az autósokat hozzák hátrányba, miközben a kerékpározók száma alacsony. Gyakori kérdés: minek ennyi kerékpárút, ha kevés az aktív használó?

Hibás alapadatok

A projektzárón elhangzott, hogy a beruházások megtervezése a 2015–2016-ban készült mobilitási tanulmányokra épült. Ezek szerint a közlekedési módok megoszlása 40 százalék gyalogos, 13 százalék tömegközlekedés, 37 százalék autó, 10 százalék kerékpár volt. Ez utóbbi arány a térségi adatokhoz képest kiugróan magasnak számított, és a pályázatokban a város sajátosságaként jelent meg – ami a finanszírozás szempontjából is kedvező lehetett.

A friss mérések azonban mást mutatnak: a kerékpárok aránya ma alig 3 százalék, a teljes közlekedési módmegoszlásban pedig legfeljebb 1–2 százalék. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 4:1 helyett inkább 32:1 az autó–kerékpár arány, ami nagyságrendi eltérés, és nem támasztja alá a koncepció erős kerékpárút-fejlesztési fókuszát.

Hiányos forgalmi adatok

Kiderült az is, hogy a fejlesztés részeként kihelyezett digitális forgalomszámláló az elkövetkező öt évben csak a gyalogos és kerékpáros forgalmat méri. Autós, buszos vagy teherszállító adatokat nem rögzít, így a nyilvánosság elé kerülő adatok nem adnak átfogó képet a város közlekedési helyzetéről.

Ugyanakkor a beruházás részeként négy elektromos buszt, töltőállomásokat és a működtetést segítő digitális rendszereket is beszereztek – a mobilalkalmazástól a jegyvásárlási platformig.

Merre tovább?

A II. Rákóczi Ferenc utcában megvalósult fejlesztés műszaki szempontból sikeres, több évtizedes elmaradást pótolt, és jól mutatja, milyen minőségű kivitelezés érhető el szervezett projekttel. Szakács-Paál István úgy fogalmazott: „ez egy olyan sikerprojekt, amelyet minden városlakó lát és használ”.

Ugyanakkor a mobilitási koncepciók mára világossá tették, hogy a tervezés olyan adatokra épült, amelyek túlbecsülték a kerékpározás súlyát. A városvezetés célja, hogy hosszabb távon a közlekedés 15–20 százalékát a kerékpárosok adják. Ez megfelelő irány lehet, de kérdéses, mennyire reális egy olyan városban, ahol a domborzat és az időjárási feltételek ezt csak korlátozottan támogatják.

A II. Rákóczi Ferenc utca felújítása jelentős lépés előre, a nagy mobilitási projekt következő szakaszai pedig eldöntik, merre mozdul el Székelyudvarhely közlekedési jövője – lehetőleg már valós igényekre és pontos adatokra alapozva.