Romániában a földgázhoz köthető balesetek száma akár százszor magasabb, mint a nyugat-európai országokban – derül ki az Intelligens Energia Egyesület  legújabb elemzéséből. 

Az országban évente 100–300 gázfelhalmozódásból eredő incidens történik, amelyekben 10–30 ember veszti életét. A legtöbb tragédia megelőzhető lenne, ám a szakemberek szerint a gond a hálózat elöregedése, a karbantartások elmaradása és a fogyasztói felelőtlenség együtteséből fakad, idézi a tanulmányt a Financial Intelligence. 

Az adatok szerint Romániában 50 ezer kilométerre vetítve 150 gázbaleset történik, míg Nyugat-Európában mindössze egy. A halálos áldozatok aránya szintén riasztó: 15 haláleset jut ugyanekkora hálózathosszra, szemben a nyugati 0,13-as értékkel. „A szabályok világosak, csak be kell tartani” – hangsúlyozta megkeresésünkre Bende Sándor, a képviselőház ipari bizottságának elnöke. Meglátása szerint, a helyzetet nem újabb jogszabályokkal, hanem a meglévők következetes betartásával lehet rendezni. 

„A törvény szempontjából minden rendben van, csak be kell tartani az előírásokat. Létrehozhatunk bármennyi új céget vagy hatóságot, ha a szabályokat nem alkalmazzák következetesen, abból mindig problémák lesznek” – mondta a képviselő.

Kapcsolódó

Pánikhullámot váltott ki a tömbházrobbanás – Megsokszorozódtak a gázszag miatti segélyhívások

Az elmúlt héten lavinaszerűen megnőtt a 112-es segélyhívások száma, amelyek „gázszagról” számolnak be, és megugrott a gázszerelő cégekhez érkező bejelentések száma is.

katasztrófa tömbházrobbanás robbanás gáz gázszivárgás Bukarest

Bende Sándor emlékeztetett: minden fogyasztónak kötelessége jelenteni a gázszivárgást, amelyet a szolgáltató köteles kivizsgálni. „Ha a hiba a szolgáltató hálózatában van, neki kell kijavítania. Ha viszont a fogyasztó belső vezetékein történik a meghibásodás, akkor el kell zárni a gázt, és engedéllyel rendelkező szakvállalatot kell hívni a javításra. Miután a hiba elhárult, a szolgáltató ismét ellenőrzi a rendszert, majd újraindítja a gázszolgáltatást” – részletezte.

A képviselő szerint a felelősség megoszlik a szolgáltató, a fogyasztó és az ellenőrző hatóságok között. „Ha valahol nem tartják be az előírásokat, azért nem a törvény a felelős. Minden szereplőnek megvan a maga kötelessége” – tette hozzá.

Régi csövek, halogatott revíziók, emberi mulasztások

Az Intelligens Energia Egyesület szerint a román gázhálózat jelentős része még a kommunizmus idején épült, és ezek a rendszerek mára túlhaladták tervezett élettartamukat. Míg Nyugat-Európában a régi acélcsöveket már jórészt polietilén vezetékek váltották fel, Romániában még sok helyen használatban vannak a régi acélhálózatok, amelyeknél nagyobb a meghibásodás kockázata.

A problémák azonban nemcsak a csövek korából erednek. Dumitru Chisăliță, az egyesület elnöke szerint a fogyasztói viselkedés és a rendszeres karbantartás hiánya is komoly tényező.

„Sok lakásban a biztonságot nem tekintik kötelezettségnek, inkább felesleges kiadásnak. A műszaki ellenőrzéseket gyakran halogatják, a gázszivárgás jelzését pedig figyelmen kívül hagyják” – magyarázta.

Chisăliță szerint a szolgáltatók figyelme a hálózat bővítésére irányul, ahelyett, hogy a rehabilitálásra és karbantartásra helyeznék a hangsúlyt. Ezt részben a jogszabályi környezet is ösztönzi, mivel a fejlesztési projektek jobban támogatottak, mint a felújítások.

Gázérzékelők és ellenőrzések: a biztonság kulcsa

Bende Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy léteznek biztonsági rendszerek, például automatikus gázérzékelők, amelyek vészhelyzet esetén elzárják a gázt az épületben. „Maroshévízen például nemrég vezették be a gázt, és nálam is van ilyen érzékelő. Ha bármit észlel, azonnal elzárja a gázt a házban. De ha ezeket a berendezéseket valaki megrongálja vagy kikapcsolja, akkor már nem a szolgáltató a felelős a következményekért” – mondta.

Hozzátette: az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) feladata, hogy felkészítse és levizsgáztassa a cégek személyzetét, valamint ellenőrizze, hogy az előírások betartása megfelelő-e. A hatóság felügyeleti szerepet tölt be az építési és javítási munkálatoknál egyaránt.

Kevés a hálózat, de zajlik a fejlesztés

Romániában jelenleg alacsony az országos gázhálózat lefedettsége, és a legtöbb elosztóvezeték még a kommunizmus idején épült. A kilencvenes években a fejlesztések lelassultak, de az utóbbi években újraindultak állami és európai uniós forrásokból.

„Az új rendszerekkel nincs probléma, a régiek viszont elavultak. Ezek karbantartása a működtető cégek feladata, de a hálózatcserék üteme lassú, hiszen a folyamat sok engedélyt és előkészítést igényel” – mondta Bende Sándor.

A képviselő emlékeztetett arra is, hogy az ANRE ötévente felülvizsgálja, miként épülnek be a fejlesztési és karbantartási költségek a fogyasztói tarifákba, és ezek az értékek tükröződnek a számlákban.„Folyamatos vita van arról, mennyi legyen a beruházások mértéke, hogy a számlák ne emelkedjenek túlzottan. Ennek ellenére a fejlesztéseket folytatni kell, ezzel nem szabad leállni” – hangsúlyozta.

Emberi tényező, bizalmi válság

A szakértők szerint a romániai balesetek hátterében nemcsak technikai, hanem kulturális problémák is állnak. A műszaki ellenőrzéseket sokan formális tehernek tekintik, és az „úgysem nem történik semmi” mentalitás miatt ritkán veszik komolyan a figyelmeztetéseket.

„Ha valaki évekig nem végeztet ellenőrzést, és közben semmilyen következményt nem tapasztal, kialakul a gondolat, hogy «így is jó». Ez a hozzáállás azonban életveszélyes lehet” – figyelmeztet az Energia Intelligens Egyesület elnöke.

Bende Sándor szerint a bizalom visszaépítése mindkét oldalon elengedhetetlen: a fogyasztóknak meg kell bízniuk a hitelesített szakemberekben, a cégeknek pedig bizonyítaniuk kell szakmai hozzáértésüket.
„A törvények rendben vannak, a gondot az előírások be nem tartása jelentheti. De a felelősség közös: mindannyiunk érdeke a biztonság” – zárta nyilatkozatát az ipari bizottság elnöke.