Cáfolta szerdán a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) az elnökválasztás informatikai rendszereinek rendellenes működésére vonatkozó vádakat.

Közleményében a STS hangsúlyozta, hogy a választások informatikai rendszereit a választások megszervezésének koordinálásáért felelős Állandó Választási Hatóság (AEP) előírásai alapján fejlesztették ki, és az AEP ellenőrizte, majd tesztelte is ezeket – számolt be az Agerpres.

Azt az információt is cáfolta a STS, hogy az informatikai rendszerek 30 percre leálltak a választások napján. Ez hamis állítás, a rendszerek végig elérhetők voltak a szavazási eljárás, majd az urnazárást követő műveletek során is – hangsúlyozták.

Leszögezték azt is, hogy az ország területén, illetve a külföldön szavazók adatai ugyanabba az adatbázisba kerülnek, és ha egy személyi azonosító számot (CNP) két szavazóhelyiségben is megpróbálnak érvényesíteni, a rendszer azonnal értesíti a csalási kísérletről a belügyminisztériumot. Ez a mechanizmus teljesen automatikus, és a szavazókörzeti választási irodák tagjainak nem áll módjukban kikapcsolni. Ugyanezt a mechanizmust alkalmazták a 2020-as, a 2021-es és a 2024-es választásokon is – nyomatékosították.

A STS azt is közölte, hogy a szavazatok érvényesítésére nem terjed ki a hatásköre, mint ahogyan a választások eredményét sem tudja módosítani, feladata a technikai feltételek biztosítására korlátozódik.

Emlékeztettek arra is, hogy Románia még nem vezette be az elektronikus szavazást, a választásokon szavazólapokat használnak, a szavazatszámlálás eredményeit pedig a körzeti választási irodák valamennyi tagja által aláírt jegyzőkönyvekben rögzítik. Ezek adatait a választási iroda tagjai és a megfigyelők felügyelete alatt vezetik be a rendszerbe a számítógép-kezelők, és a műveletről videófelvétel készül. Ugyanakkor az aláírt jegyzőkönyvet lefényképezik és a képet feltöltik a hivatalos honlapra. 

A választási folyamat tisztasága érdekében a bevezetett adatokat később a Megyei Választási Irodák tagjai is ellenőrzik. A STS a szavazóhelyiségek által küldött formában veszi át az adatokat, és a blockklánc alapú adattárolás miatt nincs lehetősége a módosításukra – szögezték le.

A STS közleménye arra is kitért, hogy a szavazójogot ellenőrző rendszer (ADV) a személyi igazolvány vagy az útlevél úgynevezett MRZ-kódját olvassa be. Az alkalmazás nem készít fotót a személyazonosító iratról és nem másolja le, nem tárolja a személyes adatokat.

Ha az internetkapcsolat hiánya miatt offline módban használják a táblagépet, a hálózati kapcsolat helyreállításakor a rendszer megvizsgálja az adatokat és jelzi, ha többszöri szavazás történt. Az elnökválasztás május 18-i második fordulójában hozzávetőlegesen 12.000 személyi azonosító számot ellenőriztek offline – tették hozzá.

A szavazási folyamat során a táblagépek mindvégig elérhetők voltak, ott sem adódtak problémák a készülékekkel, ahol ideiglenesen szünetelt az áramszolgáltatás, az eljárás végén a legalacsonyabb töltöttségi szint 80 százalék volt – olvasható a közleményben.