Bírálatcunami zúdult Nicușor Danra, amiért kinevezte a szociáldemokrata párti Radu Marinescu igazságügyi miniszter által javasolt személyeket a legfontosabb ügyészségek élére. Politikusok és civil szervezetek közül többen úgy érzik, hogy ezzel az államfő hátat fordított az igazságszolgáltatás megreformálására tett kampányígéretének, és a régi rendszer fenntartását segíti elő.

A kinevezésekről szóló elnöki dekrétum csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A döntés értelmében mostantól Cristina Chiriac vezeti a legfőbb ügyészséget, Viorel Cerbu a korrupcióellenes ügyészséget (DNA), Codrin-Horaţiu Miron pedig a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) főnöke lett. Mindhármuk megbízatása április 15-én kezdődik.

Az elnök kinevezte továbbá Marius Voineagot a legfőbbügyész-helyettesi tisztségbe, Marinela Mincát és Marius-Ionel Ştefant a DNA főügyészhelyettesi, Alex Florenţát pedig a DIICOT főügyészhelyettesi posztjára. Marius Ştefan és Alex Florenţa április 15-étől lép hivatalba, míg Marius Voineag és Marinela Mincă mandátuma június 30-án kezdődik el, mert akkor üresedik meg a tisztség.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege által negatívan véleményezett jelöltek közül csak a DIICOT főügyészhelyettesi posztjára javasolt Gill-Julien Grigore-Iacobici kinevezését utasította el az államfő.

Cristina Chiriac és a pedofil püspök esete

Negatív véleményezést kapott Cristina Chiriac is, aki 2022 óta a DNA iași-i kirendeltségét vezette. Nicușor Dannak szerdán csak dicsérő szavai voltak vele kapcsolatban, méltatta a sikereit és bevallása szerint meglepődött azokon a vádakon, amelyeket felhoztak ellene.

Kapcsolódó

Aláírta az államfő az ügyészségi vezetők kinevezéséről szóló rendeleteket

Nicuşor Dan államfő szerdán közölte, hogy aláírta az ügyészségi vezetők kinevezéséről szóló dekrétumokat. Gill-Julien Grigore-Iacobici az egyetlen jelölt, akinek a kinevezését elutasította az elnök.

igazságszolgáltatás Nicușor Dan legfőbb ügyész aláírás

Chiriac nevét elsősorban a volt huszvárosi (Huși) püspök zsarolási ügye „sározta be”. Azzal gyanúsítják, hogy 2017-ben nem iktatta azokat a videófelvételeket, amelyeken Cornel Bârlădeanul, polgári nevén Onilă homoszexuális kapcsolatot létesített kiskorúval, továbbá nem választotta külön az ügyet és utalta át a szexuális visszaélések kivizsgálásában illetékes ügyészséghez. A volt püspök zsarolóit elítélték, de az egyházfő végül csak tavaly került börtönbe, azt követően, hogy egy oknyomozó riport alapján 2020-ban újraindították a nyomozást. A Hotnews felidézte, hogy Chiriac ellen egy volt rendőr tett feljelentést kötelezettségmulasztás és bűnpártolás miatt, de ennek nem lett következménye.

CSM-tag: felesleges volt, ez politikai döntés

Claudiu Sandu a CSM azon tagja, aki korábban a Recorder igazságszolgáltatásról készült oknyomozó-riportjában is szerepelt és úgy vélekedett, hogy a testület munkája feleslegesnek bizonyult, tekintettel arra, hogy a véleményezését nem vették figyelembe. Úgy érzi, hogy politikai döntés született. Csalódásának adott hangot, szerinte az országban a politika az egyetlen hatalom.

Kapcsolódó

Negyedjére sem sikerült dönteni a főügyészhelyettes-jelöltek alkalmasságáról

Ismét szavazott kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege Alex Florenţa és Marius Voineag főügyészhelyettes-jelöltek alkalmasságáról, de negyedszerre sem alakult ki többség a kinevezésük támogatására.

kinevezések főügyész Legfelsőbb Igazsászolgáltatási Tanács

Bírálta viszont Nicușor Dant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Alexandru Muraru is, aki szerint a kinevezések semmilyen valós fejlődést nem eredményeznek, reformok helyett a „háttérjátszmák folytatását látjuk.” „A jelöltek kiválasztásáról a kezdetektől a PSD egy vitatott minisztere hozta meg a döntést (…) Ez beárnyékolja az egész eljárás hitelességét” – üzente a Facebook-oldalán.

Arról már beszámoltunk, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is azonnal „nekiesett” Nicușor Dannak, mert ők is a PSD bélyegét érzik a kinevezéseken. Egyik parlamenti képviselőjük, Emanuel Ungureanu csütörtökön Facebook-oldalán „rémálomnak” nevezte az államfőt. Szerinte a titkosszolgálatok diktálták ezt neki, a választói pedig már nem tartják reformernek, hanem a „rendszer emberének”. Ungureanu főleg Voineag kinevezését bírálta, mert szerinte szakmailag alkalmatlan, és a „SRI-tábor” protezsáltja.

Eltemetett igazságszolgáltatás?

A civil szervezetek, amelyek korábban tüntettek is annak érdekében, hogy Nicușor Dan ne nevezze ki vezetőnek az olyan vitatott vezetőket, mint Chiriac, Voineag vagy Florența – utóbbi kettőt különben tavaly még az államfő is bírálta és elégedetlen volt a munkájukkal –, hanem követeljen meg szakmaiságot, szerdán csalódottan fogadták az elnöki dekrétum hírét. A Corrupția ucide közösségi oldalán kijelentették: „Nicușor Dan végleg eltemette az igazságszolgáltatást”. Több korábbi szavazó elfordult az államfőtől, pedig ő ígéri: nem tett le a reformról és úgy érzi, jó döntést hozott.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Főügyészi kinevezések: újabb demonstrációra készülnek a civil szervezetek

Nyílt levélben fordultak Nicușor Danhoz a civil szervezetek, amelyek csütörtökön újabb demostrációt terveznek a főügyészi kinevezések megakadályozása érdekében.

igazságszolgáltatás ügyészek civil szervezetek demonstráció Nicușor Dan CSM kinevezések

Mint korábban írtuk: azt mondta, hogy a jelöltek kinevezésével „ritmusváltásra” törekedett az igazságszolgáltatás területén. „Ha én hibázok, négy év múlva megbüntetnek a választók. Ha a véleményformálók hibáznak, megbünteti-e őket valaki?” – tette fel a kérdést, hangsúlyozva: a jelöltek nem a PSD javaslatai voltak.

A Corrupția ucide civil szervezet emlékeztette Nicușor Dant, hogy korábban hangsúlyozta: jobban informált, mint a civil társadalom, fél év múlva pedig már látszani fog a változás. „2026. október 9-én jár le a 6 hónap” – üzenték.

Lezárult egy fejezet

Nicușor Dan „pártját fogta” ugyanakkor egy korábbi igazságügyi miniszter, a Nemzeti Liberális Párti (PNL) Alina Gorgiu, aki szerint „lezárult egy fejezet”, az elnök reakciója gyors és helyes volt. Meglátása, hogy  ügyvivői kinevezések nem segítettek volna és a feszültségek fokozása sem vált volna az ügyészségek hasznára.

„Sajnos túl nagy volt a zaj: álhírek, részrehajló állásfoglalások, támadások és túl kevés tartalom egy olyan vitában, amely kizárólag a szakmai hozzáértésről és a felelősségről kellett volna szóljon” – vélekedett, hangsúlyozva: az igazságszolgáltatás nem látványosság, stabilitásra van szükség, nem kísérletezésre.