Összekapcsolnák a tudományos munkát: kutatási hálózatot hoznak létre

Nemzetközi szakmai konferenciának adott otthont szerdán Csíkszereda, ahol a Kárpáti kutatási együttműködés előkészítéséről szóló alapdokumentum készült. A rangos eseményt „A hegyvidéki kutatási infrastruktúrák szerepe a regionális innovációban – Egy Kárpátok Kutatási Központ létrehozása felé” címmel a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézetében (ICDCRM) rendezték meg.

Az Európai Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága közreműködésével, az európai Tudáscsereplatform (Knowledge Exchange Platform – KEP) keretében megvalósult találkozón hazai, lengyel, magyar, román és bolgár kutatók, valamint döntéshozók egyeztettek a hegyvidéket érintő kihívások jövőjéről. A kezdeményezés hosszabb távon a Kárpátok Kutatási Központ (Carpathian Research Hub) létrehozását szolgálja, amely a hegyvonulatot érintő környezeti, gazdasági és mezőgazdasági kérdésekben – így például a vízkészletek, az erdőgazdálkodás, a vadállomány helyzetének vizsgálatában – nyújtana megalapozott szakmai hátteret a döntéshozatalhoz.

Dr. Szép Róbert, a kutatóintézet igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, a kezdeményezés abból a felismerésből indult ki, hogy a Kárpátok térségében több olyan kutatóintézet is működik, amely a hegység sajátos problémáival foglalkozik, ezek azonban többnyire egymástól elszigetelten végzik munkájukat. Ezért szükségét látták annak, hogy a különböző kutatócsoportok kapcsolatba kerüljenek egymással, összehangolják tevékenységüket, és közösen keressenek válaszokat a térséget érintő problémákra.

Dr. Szép Róbert | A szerző felvétele

„Nem egy klasszikus kutatóközpont létrehozása a cél, hanem egy olyan kutatási hálózat kialakítása, amely összekapcsolja a Kárpátokkal foglalkozó intézeteket, és lehetőséget teremt a közös gondolkodásra, illetve a megoldási javaslatok megfogalmazására” – magyarázta az igazgató. Hozzátette, az Alpok térségében már léteznek hasonló együttműködési kezdeményezések, és ezek példájára a Kárpátok mentén is erősíteni szeretnék a szakmai kapcsolatokat. A közös fellépés nemcsak a kutatásokat segítheti, hanem a gazdaság és a mezőgazdaság fejlődéséhez is hozzájárulhat.

A konferencia megnyitóján Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a hegyvidéki kutatások kapcsolati hálójának kialakítását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak. Mint fogalmazott, a Kárpátok mentén több országban is jól felkészült szakemberek dolgoznak a térség sajátos problémáin, az eredményeket azonban magasabb szinten is érvényesíteni kell. A kutatási adatok és szakmai tapasztalatok összehangolása révén ugyanis megalapozottabb döntések születhetnek, és a térség érdekei az európai döntéshozatalban is nagyobb hangsúlyt kaphatna. Az alelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Romániában nem kap kellő megbecsülést a kutatás és az innováció, ezért szerinte kiemelten fontos a kutatók munkájának támogatása, a szakmai együttműködések erősítése és a rendelkezésre álló tudás hasznosítása, ami nélkül nincs gazdasági fejlődés.

Borboly Csaba rámutatott: a hegyvidéki térségeket érintő kérdéseket – legyen szó a medveállományról, az erdőkről, a vízkészletekről vagy a mezőgazdaságról – nem különálló problémaként kell kezelni, hanem összehangolt kutatásokra és közös szakmai álláspontra, együttműködésre van szükség, amihez a csíkszeredai kutatóintézet az elmúlt években elért tudományos eredményeivel megfelelő alapot jelenthet.

Az alföldi és dombvidéki területek mellett, a hegyvidékek is egyre inkább kitettek a szélsőséges időjárási és éghajlati hatásoknak – erre már Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere hívta fel a hallgatóság figyelmét. Rámutatott: korábban ezek a térségek az élővilág számára biztonságosabb, menedéket nyújtó területeknek számítottak, ám a klímaváltozás hatására egyre kevésbé tudják betölteni ezt a szerepet. Az elöljáró szerint ezért olyan kutatási adatokra és tudományos eredményekre van szükség, amelyek megfelelően alátámasztják a hegyvidék jelentőségét, és segítették a térséget érintő kihívások megértését. Rávilágított arra, hogy a város számára a kutatóintézet szakmai közössége érték, munkájukat pedig a kezdetektől fogva támogatja és a jövőben is mellette áll, ugyanis mint mondta: fontos, hogy a helyben felhalmozott tudás bekapcsolódjon az európai kutatási együttműködésekbe, hiszen a térségfejlesztési döntések csak akkor lehetnek megalapozottak, ha a döntéshozók ismerik a közösségeket és a természeti környezetet érintő kihívásokat.

A jelen lévő Andrei Alexandru, az országos Kutatási Hatóság elnöke egyértelmű támogatásáról biztosította a Csíkszeredából koordinálható hegyvidéki kutatási együttműködés előkészítését, és hangsúlyozta: a kutatásba történő befektetés a termelékenységre épülő gazdasági fejlődés feltétele.

(Nyitókép: Pexels)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?